Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Tóth Endre: Vázlatok Szombathely történetéhez a 14. századig

it, és a távolban, kelet felé egy kis templomot: a Szent Márton tiszteletére szentelt, akkor még minden bizonnyal faépületet. A királyi vár és a szerzetesi birtokú templom sorsa a 13. sz. első évtizedeiben lényegesen megváltozott. IV. Béla sorra elcserélte ezidőben a megye belső erődítményeit a határszéliekre, mivel a határvédelem jellege megváltozott és az országhatárra öszpontosult. Ekkor juthatott a győri püspökség a vár birtokába, és ekkor szerezhette meg a templomot is a püspök. A13. sz. első felében azután a püspök vára mellett új kőtemplomot építtetett a környék lakói számára. Ezt a templomot, átépítések után a 18. sz.-ban bontották le. Alaprajzát ismerjük, és egy kőgolyós díszítésű ablakbéllet árulja el a kis templom építési idejét. Ez az ablakbéllet díszítése a jaki temploméval egyezik meg: ezért a Szűz Mária tiszteletére szentelt templom is a jaki monostorral egyidőben épült. Ezidőben keletkezett a magyar Szombathely név is a szombaton tartott piacról. A magyar nevet ritkán, főként a magyar nyelvű szövegekben használták. A Sabaria a 19. sz.-ig a város hivatalosan használt nevének számított a német Steinamangerrel együtt. Stein am Anger? Kövek a pusztaságban! így kiáltottak volna fel Nagy Károly katonái a 16.sz.-ban író Wolfgang Lazius szerint, látván a hatalmas romokat. Valószínűbb azonban, hogy csak egy nagy kőről, valamelyik monumentális római faragványról kapta nevét a település. Nem a frank katonáktól, hanem a soproni és kőszegi német polgároktól: a kő emlékét a magyar helynévadás is őrzi: a város nyugati részét ugyanis a középkortól "A kő"-nek mondták: mára csak egy utcanév mutatja az évszázados elnevezést, a város évezredes múltjának emlékeként. A 14.sz.-ban kialakult a település mai utcarendje. A vár körüli talán besenyő eredetű Karicsa szerepe csökkent, a várból a keleti templom és temetőbe vezető út a Gyöngyös patakról kapta a nevét: a falu régi utcája lehetett a Kám utcával együtt. A Kám utca a vár előtt futott (Szily János utca). Neve egyezik a Kám falunévvel: világosan mutatja, hogy hajdanában dél felé vezető országút falubeli szakasza volt. A középkorra azonban a vár előtti tér déli lezárásával eredeti funkciója megszűnt, a szomszédos faluról elnevezett Rumi utca vette át. Végül észak felé vezetett ki a városból a Föl utca, a Kőszegi utca elődje. A városkép máig őrzi az eredeti középkori szerkezetet. A település keleti körzetét 1360-ban, egy határleírásban említik először: ez a határjárás a szent Márton kőkútját környező fűzesből indult ki. Az elnevezés különösen fontos Szombathely középkori történetének megértéséhez. Az oklevél megfogalmazása nem a Szent Márton templom előtti kútról, hanem a szent kútjáról beszél: sejtetni engedi a hagyományt, ami a szentet a kúthoz fűzte: ez más, mint édesanyjának megkeresztelése, aligha lehetett. 65