Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Tóth Endre: Vázlatok Szombathely történetéhez a 14. századig

hatunk, mert a rómaiak a légióstáborok helyén Pannoniában városi rangú településeket hoztak létre. Továbbá Savariaban a XV. legió kiszolgált katonáit telepítette le Claudius császár. Életét és tetteit korának írói (Tacitus, Seneca, Suetonius) célzatosan meghamisítva vagy legalábbis felettébb egyoldalúan írták le. A szubjektivitástól független források: a feliratok és néhány rövid történeti feljegyzés alapján bebizonyosodott, hogy Claudius volt az az uralkodó, aki a világbirodalom végleges határait sok helyen megállapította. Lemondott a Rajna K-i partjáról, tehát a germán területek megszállásáról. Ő rendezte a Középdunavidék határait és közigazgatását. A katonai igazgatású Pannoniának minden bizonnyal ő adta meg a provincia-statust, azaz bevezette a polgári igazgatást. Mivel pedig ennek feltétele legalább egy polgári település, város létrehozása volt, az 1. sz. közepén Claudius megalapította Savaria coloniáját. Valószínűleg Köln római ősével egy időben. A katonaságot átvezényelte a Dunához és a tábor helyén várost alapított. Savaria alaprajza elárulja, hogy nem őslakos településből fejlődött ki, hanem a római városépítészetnek megfelelően szabályos alaprajzzal, párhuzamos és merőleges, 5-6 méter széles utcákból álló várost terveztek. Az ÉD-i irányú főút 12 méter széles Borostyánkő-út volt. Megásták a csatornákat, kijelölték a középületek helyét, megépítették a vízvezetéket. A fontos közmű földalatti csatornán Rohonc és Bozsok környékéről vezette a vizet a városba. Az előírásoknak megfelelően az alpító nevét adta a városnak. Colonia Claudius Savaria név a feliratokon általában CCS. rövidítéssel olvasható. Honnan kapta a Savaria nevet a tábor, majd a város? Erre a kérdésre tudunk válaszolni, annak ellenére, hogy a római hódítás előtti időből származó név értelme ma már nem állapítható meg biztonsággal. A rómaiak Pannoniában is meghagyták a folyók, települések nevét: legfeljebb az idegenül hangzó végződést latinosították. A dunántúli római helynévadás egyik formája volt, hogy a táborokat, városokat a mellettük folyó vízről nevezték el. így lett a Zala menti municipium neve Salla, a Marcel mellettié Mursella. Perint ókori Savarias vagy Savaria nevéről pedig Szombathely őse kölcsönözte nevét. A városnév hiteles formája igen korai időből maradt fenn. A Borostyánkő-út menti, emonai kereskedők, akik a város katonaságával üzleteltek, oltárt állítottak a település határában: finibus Savariae. Ritka alkalom, hogy szinte az elnevezés idejéből felirat őrizze a településnevet. Pedig erről lehet szó, hiszen a feliraton nincsen kiírva a colonia Claudia; mert az emonaiak a hazai istennőnek valamikor a Kr. u. 40-es években, még a városalapítás előtt állítottak emléket. A római tábor, majd a város közlekedési csomópont volt: öt felé vezettek főutak. Itáliába, DK. felé Sirmiumba és a Balkánra: ez az út Rumnál érte el a Rábát. A tartomány K-i határára, Aquincumba, É. felé, a limesre három is vezetett: A Rába torkolathoz, Arrabonába (Győr), a Morva torkolat felé, Carnuntumba (Deutsch-Altenburg) és Vindobonába (Bécs). A központi fekvés szinte előre vetítette a település közigazgatási jelentőségét és meghatározta a további fejlődést. Az évszázadok során elenyészett épületeknek mára jórészt csak az alapfalai maradtak meg. A középkorban azonban még sokkal több látszott, ezért a római emlékek, különösen a fel iratok gyűjtése már régen elkezdődött. A 18. sz. végén Szily Püspök megíratta a város történetét, a 19. sz. második felében megalakult a Régészeti 58

x