Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Fülöp László: Személynevek Sári (Sárvár) 1881-es térképén

FÜLÖP LÁSZLÓ SZEMÉLYNEVEK SÁRI (SÁRVÁR) 1881-ES TÉRKÉPÉN Régi térképeink kisebb hibáik, pontatlanságaik ellenére sok'értékes adatot őriztek meg az utókornak. Ha csupán a leírt névanyagot emeljük ki az adathalmazból, lát­hatjuk, hogy azok a gyűjtők is ezek alapján dolgoztak, akik Vas megye földrajzi ne­veit rögzítették kötetben. 1 A térképet készítők pontosságára vall, hogy mintegy száz évvel később is éltek, s a leírt helyet jelölték e nevek. Csupán egyet nem sikerült kö­zülük Sáriban lokalizálni, a térképen R betűvel jelölt "Alsó kertek allya" nevet. A felvételkor e terület még külső helynek számított, ma azonban házakkal beépült ut­casor, így érthető, hogy a név feledésbe merült. Ugyanez a térkép őrizte meg szá­munkra azt is, hogy kik birtokolták ebben az időben Sári 2 földjeit, azaz az adózók személynevét. Sári régi település, valószínű, hogy régebbi magánál Sárvár mezővárosnál (váral­jánál). Jelentős falu volt a 15. századig, amit több tény is alátámaszt. Biztos, hogy volt temploma, s a váralja lakói feltehetően Sárihoz tartoztak egyházi szempont­ból. 3 A titulusa mind a mai napig Szent Miklós. Létezése építészetileg is bizonyít­ható, hisz a torony első két szintje gótikus stílusú. A tornyos, kicsi templomot ké­sőbb bővítették, így nyerte el mai alakját. Hozzá plébániaház is tartozott, a 16. szá­zadtól pedig iskola is működött itt. Temetője akkor még a templom körül található, ott, ahol a Sársziget utca kiöblösödik. A település piacos hely volt, mégpedig elég nagy körzettel. Területe szintén tekintélyes, bár maga a község csak egy utcás, a templom északi és déli oldalán húzódó, egymástól elég távol eső házsorral. Nevét Saar alakban rögzítették első ízben, Kiss Lajos 4 szerint 1266-ban, Csánki Dezső 5 vi­szont korábbi adatot említ (1236). A Sárvárral teljesen összeépült községet 1912­ben csatolták a városhoz. A térkép elkészítésével csaknem egyidőben, 1880-ban a település összeírói 77 házat találtak, melyekben 730 fő lakott. Az 1881-es térképet nem magyarok szerkesztették és vették fel, hanem két ide­gen származású Freygang Károly és áafarik A. mérnökök. Vagy nem, vagy csak ke­véssé tudtak magyarul, amire több jel is utal: a magánhangzók ékezetcseréje, néha felesleges használata, ugyanazon név több alakban történt rögzítése, zöngés-zöngét­len mássalhangzók cseréje stb. Térképükre írták a külterületen lévő vizeket, dűlő­és határrészneveket. Ezek közt az akkor legújabbak is szerepeltek, így Sorompó dül­lö, Káposztáskert. Ugyanígy fölírták az adott földrész tulajdonosának nevét is. Csak a belterületen, tehát a község telkein nem tudták ezt minden esetben megtenni, mi­vel ekkorra az egyes telkek elaprózódtak fél- és negyed telkekre, s a kicsi helyre nem fért már oda a telek- illetve a háztulajdonos neve. Ugyanez a helyzet a későbbi idő­pontban zöldségfélék termesztésére parcellázott Káposztáskert nevű településré­szen ( a név ma is él, a kis telkek már házakkal épültek be). Természetes, a két mér­48

Next

/
Oldalképek
Tartalom