Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Csiszár Károly: Az Őrség gyermekjátékszerei

(4., 5.) A kukoricaszárat a bütyköknél vágják le. Ez az ökör teste. Szarvul félköralakban meghajlított, vékony vesszőt dugnak át. A négy lába négy kis pálcika. A jármű készenlétbe helyezésekor a teheneket, ökröket, az igába fogják. A bugatuk vagy büngik (18., 21.) kisebb-nagyobb vonalzószerű deszkácskák. Ezeknek egyik végét kilyukasztják, vagy bevágással "fejet" vágnak rá és ezen keresz­tül húznak, vagy rákötnek 1 méter hosszú erős madzagot, ennek végét megfogják, a deszkát köralakban csóválják, mely a gyors mozgás következtében zúg, búg. Néme­lyik bugatónak a madzagját nyélre kötik és ezzel hajtják. Egyes szebben készített bugátok deszkáit csipkésre vagdalják. (18.) Karikát is használnak bugatásra, mely a legkülönbözőbb anyagból lehet. A karika közepén két lyukat fúrnak, s azokon át madzagot húznak. A bugátok más alakjainál (11., 17.), a karika, a henger, vagy ket­tősválú deszka a madzag közepén áll. A madzag rendesen kétszeresen van áthúzva, amit a gyermek két kezével két végénél fog meg, s maga előtt köralakban forgatja és végül a madzagot erősen meghúzva, azt kifeszítve tartja, hogy a karikahenger hely­ben forogjon és búgjon. A karika itt is fa, vagy tapló, a henger pedig mogyorófaág­ból van lekerítve. Ezt rovátkosan bevagdalják, hogy cifrább legyen. Apörgetők (27., 30.) különböző alakjai között legegyszerűbbek azok, amelyek­nél kis fa- vagy taplókarika közepébe pálcát dugnak, s a karikán fölüli részt hü­velyk- és mutatóujjukkal megpödörnek (27., 28.), melyek gyorsan pörögnek. Ismeretesek még másfajta pörgetök is (31., 32., 34.), melyeknél a karika, vagy fa­gömb vastagabb, deszkaszerű fában vájt lyukba van illetsztve. A karika fájára mad­zagot csavarnak, ezt erősen meghúzzák, ezáltal kirántják a tartófából, s a karika gyorsan és hosszasan pörög. Ezt pétercsigának nevezik (32., 34.). Van dióba illesz­tett pörgető is (33.), melynél egy 12-15 cm hosszú pálca fut keresztül a dión, a vége krumpliba van illesztve. A pálcának a dión felül eső részén madzag van föltekerve, keresztülhúzva a dió oldalán. Ezt kifelé rántják, miközben a madzag lecsavarodik, pörgés közben pedig magától rátekeredik a pálcára. A rántást többször lehet ismé­telni. Pörgetőt sokféle változatban készítettek, pl.:szélhajtásához, fából, vagy más anyagból, amit az udvaron helyeztek el, részben madárijesztés céljára (127.). A csigák készítése általánosan ismert (29., 30.) A vele való játék: kis ostorunkat a csiga vájatára tekerjük, majd hirtelen megrántjuk, amitől a csiga forogni kezd. Ha a csiga hegyére vásott csigaszeget teszünk, az tovább pörög. Ez volt a társasjátékban a cél: kié pörög tovább ? A kézi kerepelők (35., 37.) olyanok, mint másutt. A kukoricaszárból készültnél a lehasított két ék csattog úgy, hogy a szart jobbra, balra lóbálják, egyszer egyik, más­kor másik behasított szilánkja vágódik a szárhoz. A vizipuskák (41., 44.) készítése általánosan ismert, ezért külön leírást nem igé­nyel. Nagyságúk különböző lehet, egyiknek a puskája hosszabb, vastagabb, mint a másiké, némelyiknél a bodzafa kérgét lehántják, a másiknál nem. A labdákat különböző anyagból készítik, nagyságúk azonban egyforma (22.,26.). Némelyik rongyból, a másik taplóból, a harmadik állatszőrből — ló, tehén — ké­szül. Ez utóbbit szeretik a gyermekek legjobban, bár nálunk a rongylabda is gyakori volt. A szőrt az istállóban, az állatok vakarásakor gyűjtik össze a felnőttek, s miután már annyi van, hogy kitelik belőle egy labda,vízben áztatják, gombócformára gyúr­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom