Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ADATTÁR - Benczik Gyula: Az őrimogyorósdi és a tótfalusi kastély a török elleni védelemben (1609-1681)

A hasonlóan kétségbeejtő helyzetben levő szentpéteri hajdúk a kanizsai töröktől hitlevelet szereztek maguknak, hogy adózás fejében maguk és családjuk biztonságát elérjék. A mogyorósdiak és tótfalusiak ezzel nem éltek.

26 A törökkel való egyezkedéstől a magyar földesurak sem voltak mentek, kiváltképpen ha érdekeik a hódítókéival egybeestek. Igen érdekes okmány Hasszán kanizsai pasa telepítőlevele Tótfalunak 1626-ban. A pasa a letelepedő jobbágyoknak hat év szabadságot ígért, utána a szokott adójukat kötelesek voltak megadni a szpáhiknak és a magyar földesúrnak, Csány Györgynek. Utóbbinak majorja lévén, arra is védelmet ígért a pasa.

27 Az előírt hajdúlétszám megtartása a kapitányoknak állandó nehézséget jelentett a tárgyalt korszakban. Perneszy Istvánt, a Mogyorósdtól 10 km-re levő Lövő kastély kapitányát nem egyszer otthagyták a hajdúi, megoldásnak Darabos jobbágyainak az elcsábítását vélte. "Az elmúlt napokban Darabos Gáspár szőcei falujából gyütt be hajdúságra három legény. Az egyik fiával együtt nem volt örökös jobbágya őkegyelmének, hanem a Széchyek jószágárul gyütt oda lakni, mindazonáltal az helyét pusztán nem hadta benne. Az harmadik penig, aki az Tótságrul szakadott és csak lakóul lakott őkegyelme jobbágyánál, de helt nem birt. Egy lévén ezért állapotjok, mind az hármat befogadtam, mert tudja azt nagyságod, hogy országunk végezése szerént még az örökös jobbágy is elmehet az végházban, csak gyütten az helet pusztán ne hagyja. Azt penig egyik sem hadta, s nem is volt örökös jobbágya a fia Darabos uramnak" — írta Perneszy Batthyánynak, előre felmentve magát Darabos vádjai alól. Egy ennél súlyosabb esetnek is Perneszy volt a főszereplője. A mogyorósdi porkoláb a kastély puskaporát meglopta és néhány embernek eladta. Perneszy menedéket adott a tolvajnak, akit Darabos Gáspárnak később Sárváron sikerült elfognia és vasra veretnie. A németújvári tömlöcbe akarta szállíttatni, de törvénynapig kezességen kiváltották. Erre Perneszy újra védelmébe vette.

28 A két kastély pusztulása 1664-ben százezres létszámú török hadsereg vonult Vasvár irányából Szentgotthárd felé, átkelőt keresve. A Rába másik oldaláról a magyarok a gomolygó füstről, tüzekről követhették nyomon az előrehaladását. Kisfaludy Balázs csákányi kapitány a veszedelmet látva, jó előre elszállíttatta a mogyorósdi kastély két tarackját Csákányba. Egyiket a hídnál, másikat a kastélyban állíttatta föl.

29 Sem a két kastélyról, sem kapitányaikról, hajdúikról ettől kezdve nem hallunk. Néhány év múlva 1671-ben a végvári katonaság zömét is szélnek eresztették. Az utolsó híradás akkor kelteződik, mikor I. Lipót a magyar haderő létszámbővítésébe kezd, a török végleges kiűzésére készülődve. 1681. évi decretumában két cikkely foglalkozik Mogyorósddal (Tótfaluról már szó sincs): 12. Kányavárra az előbb említett Mogyorósdon levő húsz gyalogot küldjék, és a földesurak károsodása és jövedelmeik csökkenése nélkül vegyék számításba. 19. Mogyorósd kastély szintén fenekestül romba dűlvén, az előbb odatartozott Szőce és Szentjakab birtokokat Lövő erősséghez kell rendelni.

30 54