Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ADATTÁR - Benczik Gyula: Az őrimogyorósdi és a tótfalusi kastély a török elleni védelemben (1609-1681)

A földesúr-kapitányok és az "aprólék végházak" Mogyorósa és Tótfalu kastélyainak felvétele 1609 után a Kanizsa ellen kiépített végvári rendszerbe a Darabosok és Csányak számára számos előnyt jelentett. Ezek közül elsősorban az ingyenmunka-körzetek kedvező kialakítása említhető. A végvá­rak állandó karbantartására, megerősítésére már az előző évszázad derekán határo­zatokat hoztak az országgyűlésben. 1559-ben 6 napban, 1567-ben már kétszeresé­ben szabták meg a jobbágyok évi várépítő robotját, amit Vas megyéből Pápára és Kanizsára kellett szolgáltatni. 1600 után a Darabosok és Csányak falvaiban élőkben rendkívüli könnyítést jelentett az, hogy a helyben levő, saját védelmükről gondos­kodó kastélyok fenntartására voltak csak kötelezhetők, nem kellett Egerszegre, Egervárra, esetleg még távolabbi "vármű"-re járniuk. Természetes, hogy az elszegé­nyedéstől rettegő köznemesek számára, akiknek a jobbágytelkek pusztán hagyása egyet jelentett létalapjuk megszűnésével, ez a jobbágykímélő rendelkezés nagy fon­tosságú volt. 17 A törvényben szentesített ingyenmunka-beosztás alig ellensúlyozta a szomszé­dos Batthyány család kezén lévő nagybirtok fenyegető túlsúlyát. Ezen túl a katonás­kodó hegyháti köznemesség főparancsnokai is a Batthyány családból kerülnek ki. Nem meglepő tehát, hogy a végvári katonák garázdálkodásai —amelyek elég gyak­ran érték a Darabos-falvakat— általában büntetés nélkül maradtak. A falvak feldú­lásán túl 1649-ben a csákányi kapitány, Keczer János már odáig ment, hogy a váré­pítési ingyenmunkát is Csákányban végeztette a Darabos-jobbágyokkal. Darabos Gáspár csak akkor tett panaszt, amikor Keczer a robotot saját háza építésére fordí­totta. Csány Bernát pedig, aki ekkor a tótfalusi kapitányság mellett a csákányi lova­sok kapitánya is volt, nem éppen bajtársiasan viselkedve, terményadót vetett ki Da­rabos falvaira. Miután Darabos Gáspár megparancsolta jobbágyainak, hogy ne mer­jenek ennek a parancsnak engedelmeskedni, és azzal fenyegetőzött, hogy az ország­gyűlés elé viszi az ügyet, Csány meghátrált. 18 A földesúr-kapitányoknak saját testvéreikkel is meggyűlt a bajuk. 1648-ban Da­rabos Istók, a kapitány fivére feltörte a mogyorósdi végházat, ellopta a király által kiutalt muníciót, és szembeszállt a hajdúkkal. A kastélyban "korcsmát árult", a ka­put pedig kénye-kedve szerint éjjel is nyitva tartotta. Darabos Gáspárnak Batthyány Ádámhoz kellett fordulnia testvére megrendszabályozásáért. A nyomaték kedvéért fivérét avval is megvádolta, hogy "törökké akar lenni". 19 A köznemesi udvarházakból kialakított kastélyok hadi jelentőségét a hadita­nácsban és a kamaránál nem ismerték el. Többször próbálkoztak megszüntetésük­kel, a zsold megvonásával, a magyar nemesi országgyűlések nyomására azonban et­től mindig elálltak. Csány György így panaszkodott Batthyány Ádámnak 1646-ban: "megértvén azt, hogy némely aprólék végházakbul urunk őfölsége fizetése kivétet­nék és alkalmatosabb véghelekre rendeltetvén, hasonlóképpen az én kastélyombul is,... de egynihány legény maradhasson meg őfölsége fizetésén". Egy évtized múltán újból felmerült a megszüntetés gondolata. Takáts Sándortól jó leírást olvashatunk a kialakult helyzetről: "Batthyány Ádám 1657-ben újra em­lékiratban tárta föl őfelsége előtt a végházak tarthatatlan állapotát. A végházak és 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom