Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - ADATTÁR - Urbán László: Négy és fél évszázados magyar levelek a Dunántúlról

nak, ebben Szigetvár készülő ostromáról számolt be: a török a-vár árkait rőzsékkcl tölteti fel. Olvashatunk olyan levelet is, amelynek címzettje Sárvárott Sennyei Ferenc, ezt 1554. október 2-án egy Bartos nevű szervitor küldte. Sennyei Ferenc egy 1553-ban kel levél szerint Sárvár, Kapuvár és Léka prefektusa, elöljárója. Amikor a Páduában tanult orvos, Szegedi Körös Gáspár megfelelő környezetet keres Kanizsai Orsolya gyógykezeléséhez, akkor Sennyei Ferenc mutatja meg neki Léka várát, s intézkedik a várban a doktor lakásáról, gyógyító főzeteknek alkalmas helyiség biztosításáról. A levelek tanúsága szerint sok levél futhatott be hozzá a Dunántúlról katonai ügyekben. Akár térképen is felrajzolhatnánk a jelentések útját. Sümegről, Fonyódról, Szigetvárról, Szenyerből, Babocsáról érkeznek a hírek Kanizsára, s onnan azok tovább jutnak Sárvárra, Nádasdy Tamás országbíró, majd 1556 tavaszától már nádor udvarába. Bemutatásul talán ennyi elég arról, hogyan lehet a levélgyűjteményt történelmi szempontból hasznosítani. Külön szólhatnék a dunántúli várak katonáinak ellátásáról, élelmezési és egyéb gondjairól: ezekről és szökdöső katonákról is írnak, akiket sanyarú helyzetük (drága az élelem) kényszerít, hogy a palánkot ott hagyják. A kiadványban rejtőző adatokat még egy szemelvényben szeretném bemutatni. 1547. nagykeddjén, húsvét előtt kelt Kapui Mihály pap levele, ennek címzettje "vitézlő Zoltán Imre, nagyságos Nádasdy Tamás sáffára". A címzettről más levelekből tudjuk, hogy Krakkóban tanult, s egyetemi ismereteken kívül a "szabó mívet" is elsajátította, mint Abádi Benedek a nyomdászmesterséget. Zoltán Imre a hozzá küldött levél üresen hagyott részére feljegyezte a sárvári udvar ünnepi étrendjét húsvétvasárnaptól keddig. Ide másolom úgy, ahogy a levélgyűjtemény is közölte. Vasárnap. Ebéd: szentelt borjúhús zúzával, paréj orjával, lúdfi, vadhús, tejes étek. Vacsora: szentelt sült, paréj, vadhús, tikfi (csirke) éles lével, tejes étek. Hétfő. Ebéd: szentelt paréj szalonnával, vadhús, tejes étek. Tehénhús, kappan spinattal. Vacsora: sült tejfellel, galamb, paréj tejfellel, nyúlhús, tejes étek, leves kövéren. Kedd. Ebéd: Sült, leves, kövér lúdfi leán sarjával (fiatal libával), paréj, új szalonna, héjalt borsó, tehénhús. Vacsora: Tikfiat töltve, hal, kompolt narancs, nyúl, lúdfi, paréj, borjas spékelt, tejes étek. Aki figyelmesen végigolvasta, észrevehette, hogy szentelt borjúhús, szentelt sült, szentelt paréj van az ételek között, vagyis 1547-ben, amikor egyes vélemények szerint Nádasdy Tamás már a reformáció híve volt, ennek a háromnapos étrendben semmi nyoma. A húsvéti ételszentelés katolikus szokásra utal. Ennyi is elegendő bizonyára, hogy a levélgyűjteményre olvasóim figyelmét ráirányítsam, hogy láthassák, érdemes az anyag további feldolgozásra is. 32