Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Dominkovits Péter: Vas megye leírása a XIX. század első feléből

A történeti Vas megye iránt érdeklődők, a különböző tudományterületek kutatói, tanárok és diákok kézikönyvként használhatják e munka Dunántúlt bemutató első kötetét. E nehezen hozzáférhető műből nemrég új lapszámozással ellátva reprint kiadványként jelentette meg a Vas Megyei Levéltár a megyéről szóló részt. A kötetet a levéltár két munkatársa, Mayer László és Benczik Gyula rövid bevezetővel, s a szövegközlés után az olvasót eligazító segédeszközökkel, a rövidítéseket feloldó mutatóval, Fényes szövegén alapuló szó és névmagyarázatokkal, mértékegységek jegyzékével látták el. A bevezető sorok felvázolják Fényes szakmai és a Kossuthi politika mellett elkötelezett politikai pályáját, de tárgyalásra kerül az 1848-ig töretlen életút későbbi tragikus szakasza is, további munkák, publikációk, kiszorulás az őt megillető tudományos intézményekből, élete végére megtörve magára maradt. Az érdeklődőket a szerző munkásságáról, életútjáról válogatott bibliográfia segíti a további tájékozódásban. Most lássuk a fő tartalmi egységet, Fényes Vas megye leírását! Fényes e több kötetes munkájában azonos szerkezeti egységekben mutatja be az ország vármegyéit. Esetünkben először Vas megyéről ad átfogó képet, leírva fekvését, nagyságát, természeti viszonyait és értékeit. Majd a mezőgazdaságot mutatja be két megközelítésben, először a természeti környezet, majd az ember oldaláról' tájegységekre is lebontva vizsgálja azt. Az ismertetés a megyei élet teljességét kívánja felölelni, így alapvető közigazgatási információkat ad, közli a megyei törvényhatóság szervezetét, a különböző vallásfelekezetek egyházi intézményrendszerét, adatokat ad az iskolahálózathoz. Szól a megyében lévő királyi hivatalokról, s az itt állomásozó katonaságról. A jobbágytelkek számának megadásával, a nemesség nominális adataival a megye társadalmi képéhez kíván hozzájárulni. A meginduló ipari fejlődést is dokumentálta. E részek után jön a legterjedelmesebb, a helytörténészeket leginkább érdeklő fejezet. Vas megye közigazgatási beosztását alapul véve először Kőszeg sz. kir. város történetét, demográfiai, felekezeti, gazdasági ismertetését adja, majd ezután következik a hat járás - a Kőszegi, Németújvári, Körmendi, Szombathelyi, Kemenesaljái - részletes bemutatása. Az összefoglaló információk után járások szerint, alfabetikus rendben a mezővárosok, majd a falvak - köztük a puszták népesedési és felekezeti adatait adja meg, kitér az ott folytatott mezőgazdasági tevékenységre, illetőleg a céhes iparra és az ipari létesítményekre is, sokszor a földesurakat is közli. (Ez utóbbi adat a kurialis községeknél, közbirtokosságoknál, több birtokos kezén lévő falvaknál nem használható, vagy elégtelen.) A kötet melléklete a korabeli Vas megyét bemutató térkép; Karacsay Fedor hadmérnök alezredes alkotása, melyet a nyomtatás előtt Hegedűs vármegyei földmérő átnézett és egykét helyen kiegészített. A kötetet egyaránt haszonnal forgatják a helytörténet, földrajz, néprajz kutatói, a honismereti tevékenységet űzők széles tábora, vagy a nyugat-európai elismertség után a nálunk is meggyökeresedő történeti ökológia vizsgálói. (Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 1836. Bev., jegyz. ell.: Benczik Gyula, Mayer László. Szombathely, 1991. VII, 92 p. + térkép. Vas megyei levéltári fiizetek 4.) DOMINKOVITS PÉTER 87