Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - ADATTÁR - Aradi Péter: Tinódi sírjának hollétéről új megvilágításban

• TINÓDI SÍRJÁNAK HOLLÉTÉRŐL ÚJ MEGVILÁGÍTÁSBAN Amióta az Országos Levéltárban Kárffy Ödön levéltáros Nádasdy Tamás iratai között rátalált arra a levélre, amelynek Perneszith nevű írója arról értesítette urát, a nádort, hogy Tinódi a mennybeliekhez költözött, és hogy a sári atyák hamvai mellé 1556. január 30-án eltemette, továbbá a Századok című történelmi folyóirat 1908. évi 42. évfolyamának 5. füzetében (márc. 15.) a levéltári kutató ezt közzétette, ismételten felmerült az a kérdés, hogy hol van a lantos költőnek a sári atyák melletti nyughelye. Cikkemben ennek a kérdésnek adok írásos források, továbbá nyelvi tények alapján új megvilágítást. Szent László király egyik törvényében 1092-ben úgy rendelkezett, hogy az a személy, aki halottját nem a saját temploma mellé temetteti el, tizenkét napon át vezekeljen kenyéren és vízen, mégpedig kalodába zárva.

1 A király ezzel a templom körüli temetkezést tette kötelezővé, általa pedig a pogánykori temetkezési szokásokat szándékozta megakadályozni. Ért is el eredményt, hiszen amikor Könyves Kálmán király a törvényt 1099-ben megújította, már nem szerepelt benne fenyítő intézkedés

2 a temetkezés helyére vonatkozó kötelezettség viszont továbbra is érvényben maradt az egyházi temetés biztosítása céljából. Ennek számos példáját lehet megtalálni a későbbi időkben, például a XIII., XIV. században

3

, de a XIX. század 70-es éveiben is biztosította törvény a templom körüli temetkezést.

4 (Napjainkban is van község Vas megyében, amelyben a templom körül temetkeznek.) Kivétel azokkal fordulhatott elő, akiknek családi kriptájuk volt valahol, mint például a Nádasdyaknak Lékán.

5 A törvényes intézkedés érvényben volt a XVI. század közepén is, ennélfogva Tinódit sem temethették el másutt, mint templom térségében. Egyéb írásos emlékek felhasználásával is lehetséges a sírhely hollétének új megvilágítása. Egy, még az 1930-as évek elején dr. Lukinich Imre egyetemi tanárral folytatott megbeszélés során az a kérdés vetődött fel, hogy voltak-e "atyák", vagyis szerzetesek Sárban, akiknek a hamvai mellé temetkezni lehetett, valamint, hogy a Nádasdy levelekben előforduló Sár elnevezés nem Sárvárt jelenti-e?

6 A két kérdésre több, mint öt és fél évtized távlatából a következőkben válaszolok: 1321-ben említette a vasvári káptalan egy oklevele a sári kápolnát

7

, 1381-ben pedig a szentgotthárdi apátságnak egy záloglevelében Sár Szűz Máriának szentelt kőtemplomáról volt szó

8

, továbbá 1519-ben egy birtokösszeírásban szerepelt a sári Szentlélek-kápolna és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom.

9 Volt tehát Sárban egy kápolna és egy templom is. Ezekhez pedig papságnak is kellett tartoznia. Az 1400-as évekből maradt fenn több olyan oklevél, amely igazolja a sári plébánosok lelkipásztori és egyéb - például a lakosok segítségére végzett írásbeli munka - tevékenységét.

10 Ők lehettek akár világi papok, akár szerzetesek. A középkori oklevelek ARADI PÉTER 69