Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - ADATTÁR - Hegedűs Ferenc: Kultsár István szombathelyi évei

vában: "Gyönyörködhetsz a vidám szívnek és friss elmének barátságos nyájaskodásában és abban a szép s értelmes Magyarságban, mellyel a különféle dolgokat oly kellemetesen kifejezte a Szerző..." A XX. század elejének egyik irodalomtörténésze így foglalja össze Mikes stílusának legfőbb jellemzőit: "A lélek, amely szeretetreméltó volt, az ajak, mely mézédes, nem új eszmék adásával, ragyogó fantáziával, jeles alkotókészséggel tűnt ki, hanem irodalmunkban eddig nem hallott új hanggal... Attól, amit eddig írtak magyar nyelven, sok tekintetben és előnyösen különbözik az, amit ő ír. ... Előadásának fő jellemvonása a báj. A kedves kötődések, a meglepő ötletek a természetes és őszinte beszéd hangján derítik fel lelkünket s a nemes bujdosó beszélgető hangjának kedvességével, aranyos humorával, melankolikus kétségeivel, tiszta magyar nyelvével mindig megleli a szívünkhöz vezető biztos utat." Ha részletezőbb és kifejezőbb is Pintér Jenő jellemzése - mert őt idéztük, - az alapmegállapításokat illetően nincs szégyenkeznivalója Kultsár Istvánnak sem a 115 esztendővel később kelt és már Toldy Ferenc, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László és mások analíziseit és érték-ítéleteit is átszűrt jellemzés mellett. Kultsár előszava beszédes bizonyítéka jó ízlésének és kritikai érzékének. Méginkább megnő az értéke Kultsár tisztánlátásának, ha azt is tudjuk, hogy az egyetlen kortársi kritika, a bécsi Magyar Merkúré, éppen Mikes stílusát rója meg. A Levelekben foglalt történelmi érdekességű adatokat is értékeli Kultsár, sőt a török szokások etnográfiai érdekű leírásait is. Előszava ezekre is felhívja a figyelmet. Előszavának csak egy nagy hiányossága van: nem nyilatkozik arról, miképpen jutott a Levelek kézirata a birtokába. Ki tudná ma már megmondani: szerénysége tiltotta-e a nyilatkozást, avagy tilalom zárta-e le ajkait? A szándékos avagy Kultsárra parancsolt némaság aztán valóságos detektív-munkára kényszerítette irodalomtörténetíróinkat. Kultsár igen nagy követ hajított a magyar irodalomtudomány tavába Mikes leveleinek közzétételével. Nemcsak azzal, hogy homályban hagyta eredetűket, hanem magával a közzététel puszta tényével. Hullámai attól kezdve, hogy Toldy Ferenc megteremti a magyar irodalomtörténet tudományát, jóformán egy századon át szakadatlanul gyűrűznek. Hamarosan vitás lesz az is, hogy Mikes Kelemen műve-e a levélgyűjtemény. Toldy Ferenc dönti el a kérdést. Mikó Imre gróftól megszerzi Mikes Kelemen egyik levelét, amelyet közvetlenül műve befejezése után küldött Erdélybe Mikes Istvánhoz. A levél és a Törökországi Levelek kéziratának egybevetése igazolja, hogy mind a kettő egy kéztől származik. (Kultsár István hagyatékából ekkorra már Toldy Ferenc birtokába jutott a könyvalakú, negyedrétű kézirat, mely Mikes Kelemen kezeírásában 445 oldalra terjed, s 1867-ben Bartakovics egri érsek vásárolt meg Toldytól az egri egyházmegyei könyvtár számára, amelynek ma is féltett kincse.) A bűbájos szavú Száműzött majdnem száz esztendeig pihen rodostói sírjában, míg itthon valójában divatba jön és az irodalmi tó hullámzása megindul leveles könyve körül. Újabb évtizedek telnek, mire a szombathelyi könyv megjelenésének körülbelül a kilencvenedik évfordulója táján kiderül, hogy Mikes Kelemen nemcsak a Törökországi Levelek írásával múlatta idejét emberöltőnél is hosszabb rodostói magányában, hanem egész sor francia művet is magyarra fordított. Erre megindul annak a 52