Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - ADATTÁR - Dénes József: Gór középkori vára kutatásának kezdete

DÉNES JÓZSEF GÓR KÖZÉPKORI VÁRA KUTATÁSÁNAK KEZDETE Gór község a történeti Vas megye határán, a Repce folyó mellett található. Sárvártól ÉNy-ra 22 km távolságra, Szombathelytől pedig 29 km-re ÉK-re helyezkedik el. A falu nyugati szélén emelkedik a 183 m tengerszint feletti magasságú Kápolna-domb, amely nevét a rajta álló Szent Imre kápolnáról kapta. Azonban régészeti szempontból nem erről nevezetes igazán, hanem arról a nagyméretű (2.5 ha-os) bronzkori sáncvárról, amelynek erődítésmaradványai ma is láthatók.

1 Innen kerültek elő azok a múlt századi bronzleletek, melyekről 1877-ben Rómer Flóris tudósított. Amikor ennek a bronzkori földvárnak a felmérését előkészítve - még 1985-ben - bejártuk a dombot, lettünk figyelmesek a Kápolna-domb északi sarkában egy 20 m hosszú és 16 m széles ovális alakú belső területtel rendelkező - jellege alapján középkorinak tartható - kis vár maradványaira. Amikor a következő évben felmértük a várat, még nem sejtettük, hogy hamarosan - egy eddig egyedülálló - teljeskörű feltárás helyszíne lesz az. A vár ovális területének tengelye ÉK-DNy irányú. Azt ÉNy és ÉK felől meredek lejtők övezik. Az ÉNy-i oldalon egy korábbi gátépítési célú földkitermelés a vár szélén egy sejthetően 2-3 m-es sávot elpusztított. A mai állapotában ovális terület - mint ránk maradt alakja is utal rá - eredetileg inkább kerek lehetett. A DNy-i és DK-i oldalon - felszínen mért, ásatás előtti formában - 2 m mély és DNy-ról DK-re tartva 17 m-ről 11 m-re keskenyedő szélességű árok védi. 1988-ban háromhetes időtartamú, tájékozódó jellegű ásatással kezdtük meg a kutatást. Elsősorban azzal a céllal, hogy felmérjük egy esetleges - az egész dombra kiterjedő - feltárás lehetőségeit. Ennek igénye annak kapcsán jelentkezett, hogy a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Repce folyó mederrendezése keretében egy nagy árvízi szükségtározó kialakítását kezdte meg a térségben. Ennek elhelyezésére domborzati okokból a Kápolna-dombtól Ny-ra elhelyezkedő ártér a legalkalmasabb. A völgyzáró gátat - a tervek szerint -a Kápolna-domb még érintetlen déli feléhez kötik be, míg az utóbbi 100 évben különböző földkitermelésekkel már erősen megbolygatott É-i dombrészt (melynek napjainkra kb. egyharmad része már elpusztult) földanyagnyerőhelyként kivánják felhasználni. 1988-ban úgy állapodtunk meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, hogy a szondázó ásatás eredményének ismeretében fogjuk eldönteni, melyik lehetséges utat választjuk. Ha szakmailag megoldható a teljes körű leletmentés a rendelkezésre álló időben (1991 végéig), akkor vállalkozunk az ásatásra, ha a próbaásatás alapján a feladat megoldása lehetetlennek tűnik, akkor viszont át kell tervezni a gátat más helyszínre és az É-i dombrész anyaga sem használható fel a töltés építéséhez. Az első év eredményeinek ismeretében a munka elvégzése mellett döntöttünk. 44 •