Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - MŰHELY - Tóth József: A szelestei arborétum évelőskertje

Intézetet alakítsanak ki."/7/ 1966-ban a Vas Megyei Tanács felajánlotta az OTVHnak hasznosításra az épületet, de az nem vette át. "1977-ben a Szombathelyi Állami Erdőrendezőség levelet írt az OTVH-nak, amelyben kéri véleményét a kastély lebontásáról. Választ nem kapott."/4/ Szerencsére, mert a kastély lebontásával az arborétum egységes, jellegzetes képe is odaveszne. 1961-ben Pap József magvakat visz az értékes Primulagyűjtemény kiegészítéséhez. "1962 telén több délies flóraelem elfagyott vagy károsodott. Gerd Krüssmann meglátogatta a kertet és elismerően szólt a látottakról."/7/ 1968-ban szó volt, hogy az oladi Mg. Szakközépiskolát bízzák meg a kezelői jogkörrel. 1968. III. 7-én kelt jegyzőkönyvben a kezelői jogot a Szombathelyi Kertészeti és Parképítő Vállalatnak adják át. "1969: OTVH elnöki határozat (567/969. sz. 1969. 03.28.) a terület kezelésbe adásáról és a kezelés elvégzéséről."/7/ A Kertészeti Vállalat 1969 évi parkállapotjelentése 4 fő állandó és 3 fő időszakos dolgozót említ. 1972-ben "Az arborétum alapításának 100. évfordulójából rendezett ünnepi összejövetelre május 15-én került sor."/2/ Molnár Gyula kertész, az arborétum vezetője ekkor veheti át lelkiismeretes, szenvedélyes munkájáért a jól megérdemelt kormánykitüntetést. Sajnos nem sokáig örülhetett neki, mert 1973-ban őt is elrabolta fájdalmas és kegyetlenül biztoskezű kór. "A park teljeskörű elemzését az "Országos jelentőségű védett kertek és parkok, arborétumok, botanikus kertek és fasorok hosszútávú fejlesztése, tervezése (19802000)"-Budapest (1979) tanulmánykötet keretein belül Mesterházy Sz. Tihamér készítette el. Néhány jellemző adat a tanulmányból: A szelestei arborétum területe 13 hektár, 127 örökzöld fajt, 152 lomblevelű fajt, 361 cserjefajt, 150 évelő növényfajt tartalmaz. A park eredeti funkciója dendrológiai lakó és gyűjteményeskert, a jelenlegi gyűjteményeskert és törzstelep, a rekonstrukció után dendrológiai üdülőkert és törzstelep lett volna. A park fenntartási szinvonalat ekkor a szakember 80 százalékosra becsülte. Látogatóinak száma évente 15 ezer."/6/ Az arborétum fenntartási költségei és gazdálkodása az alábbiak szerint alakultak: A bevétel forrásait a különböző támogatások (zömében Szombathely Város Tanácsa, a Megyei Tanács csupán egyszer nyújtott 50 ezer Ft támogatást), a Kertészeti Vállalat ráfordításai és az arborétum részéről a vállalat díszfaiskolájának átadott, az arborétum munkásai által megtermelt növényanyag értéke adják. 1990-ben megszűnt a Szombathely Város Tanácsa által nyújtott 250 ezer Ft támogatás is. A ráfordítások kb 40 %-át az évelőskert fenntartása emészti fel. Míg 1975-ben a kert teljes önköltsége 454 ezer Ft volt, addig 1988-ban ez már 843 ezer Ft-ra emelkedett. Ez természetesen korántsem fedezi a szükségleteket. A ráfizetés 1975-ben 77 ezer, 1988-ban 503 ezer Ft volt. Az évelőskertben fennállása óta összesen 1451 lágyszárú dísznövény-féle fordult elő, köztük olyan ritkaságok, melyek egyáltalán nem, vagy csupán hosszú utánjárással szerezhetők be. A pusztulás különösen 1976-tól gyorsult fel. Az MMIK Búvár Klub Növénytani Szakcsoportja ezért Végezte el helyzetfeltáró felmérését és a Herman Ottó Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézettel együtt szívesen részt vesz a felújítás munkáiban is. "A fő gondot azonban nem a felújítás, hanem a fenntartás jelenti. Miért? Erre dr. Józsa Miklós, a szombat37