Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - MŰHELY - Pethö Gyula: Szentgotthárdot választotta - Bemutatjuk Wolf Jánost

költségeinek előteremtésében is nagy szerepe volt a rengeteg szervezés, utánjárás, stb. mellett, amelyeket a két szerkesztővel együtt végzett. A jó értelemben vett "szürke eminenciás" szerep mellett írt is a kötetbe: Szabó Lászlóval közösen dolgozták fel Szentgotthárd sporttörténetét. ("Sport és testedzés." Id. mű, 711-741.p.) Tagja volt a megyei honismereti munkabizottságnak is. Tevékenyen vett részt a mozgalom megyei szervezésében, vezetésében, munkájában. A honismeret művelői szívesen emlékeznek az 1987 őszén Szentgotthárdon megtartott tartalmas - és igen jó hangulatú - tanácskozásra, amelynek a város nevében házigazdája volt. Társaival együtt kezdeményezte, hogy a II. világháború hőseinek és áldozatainak állítsanak emlékművet a városban. Sajnos, erre még nem került sor ... 1985. augusztusában riportot készített vele Treiber Mária újságíró. (Vas Népe, Szentgotthárd c. melléklet - aug. 18.) Korábbi megnyilatkozásai folytatásaként e beszélgetésben is szorgalmazta a barokk templom orgonájának restaurálását. Tudjuk, hogy támogatásokért "kilincselt", szervezte az anyagiak előteremtését - a nemes cél érdekében. "Szeretném hallani ezt az orgonát" - mondotta az említett riportban. A közös ügy, sokak támogatásával és összefogásával, sikeresen megvalósult. Ugyancsak a Vas Népe a tanú Wolf János ezirányú szerepvállalásáról: "A legutóbbi átépítésre a hetvenes években merült fel az igény Wolf János ... kezdeményezésére." - nyilatkozta az orgona ünnepélyes átadása kapcsán a templom plébánosa. (1987. szept. 14. 8.p.) A korábban mindig tevékeny, új és új ötletekkel fellépő Wolf János ma már kissé visszahúzódott. Szerinte erre életkora, egészségi állapota kényszeríti. Azonban ma is szívesen tesz meg mindent a városért, az új honismereti egyesület létrehozásáért, s abban örömmel vesz részt, de vezetést már nem vállal. A honismeretben vele együtt - hosszú évek óta dolgozó - gotthárdi társai, barátai tisztelettel, meleg szeretettel beszélnek róla. Hasonlóképpen ítélik meg a megye honismereti szakköreinek, csoportjainak őt ismerő tagjai, vezetői is. Meggyőződésünk, hogy az új történelmi korszak is méltóképpen értékeli önzetlen munkásságát. Úgy, ahogyan a város polgárai teszik. Reméljük, az ötvenes évek számára elszomorító élménye, a kirekesztés bizonyos formája - nem ismétlődik meg. Wolf János nem volt párt(ok)nak a tagja. Becsületesen dolgozott, figyelt a környezetére, az emberekre, jót-rosszat érzékelt, s osztott meg honfitársaival. "Rád emlékezem, ha az egyenes jellemű, igaz emberek alakját sorakoztatom fel magamban." írta - neki küldött levelében - nyugalomba vonulása alkalmával egyik volt munkatársa. Elismerést s jó szót is kapott. A már hivatkozott 1985. évi interjút idézem ismét: "Szeretném hallani ezt az orgonát. Ezen kívül szeretném még megérni, hogy mi gotthárdiak ugyanúgy átjárjunk az osztrákokhoz, mint ők hozzánk..." - Az élet mindezeket megadta néki, közérdekű kívánságai teljesültek. Őszintén kívánjuk életének 75. évében, hogy személyes sorsa is hasonlóan alakuljon: jó egészségben, megbecsülésben, szeretett városáért végzett további örömteli munkában. 33