Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - KÖNYVESPOLC - V. Molnár Zoltán: P. Kovács Imre: Hosszúpereszteg kilenc évszázada

feloldatlanok maradtak, így a közölt hivatkozások egy részét csak a "bennfentesek" tudják megfejteni. (Okmánytárak, levéltárak és jelzeteik, stb.) Sajnálatos, hogy bennmaradt a könyvben jónéhány elírás és szedési hiba is. (Pl. a 42. lapon: a kőszegi vasútat nem 1833-ban, hanem 1883-ban nyitották meg; 45. lap: "... nov. 1-én Károlyi Mihály lemondott a magyar államügyek viteléről." — itt nyilván Károly királyról van szó, és l-e helyett nov. 13-áról. Hasonló elírások találhatók még az 55., 58., 61. és a 87. lapokon.) Ezek azonban nem kérdőjelezik meg a kötet hitelességét. Kár, hogy a könyv A/4-es méretben jelent meg. Tartalmi értékei alapján megérdemelte volna a hagyományos, jobban kezelhető formátumot. Igaz, a szöveg tiszta, jól olvasható. A példás összefogásért meg kell említeni a kiadást támogató intézményeket, szerveket: Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési Osztálya, Országos Evangélikus Egyház, Községi Önkormányzat, Kemenesaljái Úttörő Tsz. A könyv nem csak a két falu számára jelenthet örömöt, de nyeresége a vasi helytörténetnek is. Jó szívvel, szeretettel ajánlom mind az elolvasását, mind a követését. (Mesterházy Sándor: Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Sömjénmiháfyfa múltjából. Bp. 1991. 103 p., XXXDCmell.) PETHŐ GYULA P. KOVÁCS IMRE : HOSSZÚPERESZTEG KILENC ÉVSZÁZADA A "Köznevelés" c. pedagógiai lap újságíró-szerkesztőjének, P. Kovács Imrének köszönhetően a közelmúltban jelent meg a Hosszúpereszteg kilenc évszázada című községmonográfia. A szerző a település múltjának, mai arculatának egyik legavatottabb ismerője, lévén, hogy hosszúperesztegi születésű. A táj lelkét kutatva, elöljáróban áttekinti a falu természetföldrajzát, domborzati, vízrajzi, éghajlati adottságait, a mezőgazdasági termelést meghatározó talajviszonyokat. Majd élvezetes nyelven, mindvégig érdekesen mutatja be a település hajdani és mai történelmét. Ügyesen ötvözi a történelmi tudnivalókat a személyes tapasztalattal, a táj- és néprajzi leírásokat a szociográfiával. Néha egy-egy szépirodalmi idézetet is beleszőve teszi még olvasmányosabbá a magyarázó megjegyzéseket sem nélkülöző leírásokat. A jó elbeszélő készséggel rendelkező szerző úgy tekint végig a mai fürdőparadicsom, a Szajki tavak tőszomszédságában fekvő szülőföldjén, hogy lakóinak, a földművelő peresztegieknek minden sorsfordulóját bemutathassa. (A lakosság összetételével kapcsolatban P. Kovács Imre is leszögezi, Hosszúpereszteg mezővárosi rangja ellenére sem különbözött a többi falusi településtől, nem volt városias arca.) A kötet címében szereplő kilenc évszázad keretet jelöl, melynek a ma ismert legtávolabbi írásbeli pontja egy 1086-ból való oklevél. Ezt szimbolizálja találóan Serediuk Péter címlapgrafikája is. A krónikákhoz hasonlóan, az idő előrehaladtával egyre sokszínűbb az eredeti források és hivatkozások sora. A szerző 1990 nyarán 91