Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Pethő Gyula: Mesterházy Sándor: Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Sömjénmihályfa múltjából

MESTERHÁZY SÁNDOR: KEMENESMIHÁLYFA, KEMENESSÖMJÉN, SŐMJÉNMIHÁLYFA MÚLTJÁBÓL Tűnődésre, elmélyülésre, sőt vitára is késztető ez a munka. Olyan alkotás, amely igazolja: rendkívül gazdag és sokszínű a magyar falu múltja, története. Ebből a "mélységesen mély" kútból merített a szerző ezúttal is, felhasználva sok évtizedes lelkipásztori szolgálatának tapasztalatait. (A munka az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága pályázatán megyei első díjat nyert.) Sajátos a két kemenesaljai falu közigazgatási története. A századokon át önálló (nevű) községeket 1939. január 1-től összevonták Sőmjénmihályfa néven. 1946. szeptember 1-től azonban szétváltak, s a régi nevükön ismét önállókká lettek. (Kemenesmihályfa, Kemenessömjén.) 1982. január 1-vel viszont újra egyesült a két település, ugyancsak Sőmjénmihályfa néven. Ez a közigazgatási helyzet befolyásolta e falutörténeti könyv szerkezetének fő elemeit is. Első —nagyobb— fejezete Kemenesmihályfáról, a második Kemenessömjénről szól, s a harmadik a mai Sőmjénmihályfa fontosabb ismérveit, tudnivalóit rögzíti. A kötet a falvak keletkezésétől napjainkig beszéli el az eseményeket, külön-külön. (Igaz, az ősi települések meg is érdemlik, hogy önálló életüket egyediségükben mutassák be.) A részletesebb leírás Kemenesmihályfa történetét taglalja. A földrajzi meghatározás után következik a falu kialakulásának a bemutatása. Részletesen szól az egyházakról, különösen a reformációról, annak kemenesaljai térnyeréséről és az új hiten lévők szenvedéséről — az ellenreformáció idején. Az ún. türelmi rendelet hatását, s a következő időszak vallási viszonyait szintén megismerhetjük a két egyház (evangélikus és katolikus) történetének felvillantásával. Az úrbéres viszonyok, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem felvázolására is sort kerített, néhány érdekes forrás közlésének útján. A nevesebb —ősi— családok mellett megismerhetjük a falu népének életviszonyait, s a századforduló óta bekövetkezett kivándorlások mozgató rugóit is. Áttekintést ad a nagy történelmi események Kemenesalját —és a falvakat— érintő vonatkozásairól. (Thököly és Rákóczi szabadságharca; 1848/49, 1918/19.) Tárgyilagosan mutatja be a Horthy-korszak, a II. világháború idejét, az 1945 után következő évtizedek politikai, gazdasági változásait. Szól az eredményekről, a fejlődésről, de a gondokról és az egyoldalúság okozta társadalmi — emberi problémákról is. Ismerteti a művelődés- és egészségügy intézményeit és történetét, az egyesületeket, a nevesebb tanítók, lelkészek bemutatásával. ízes nyelven eniléke= zik meg a település néprajzáról, hagyományairól. Kemenessömjén történetét nagyjából hasonló módszerrel beszéli el, ám jóval rövidebben. Erre lehetőséget ad az a tény, hogy az általános, a falura is vonatkozó dolgokat érinti az első részben. — A helységnév, a népesség, földbirtokosok, bérlők, úrbéres viszonyok, hatóságok, intézmények, egyesületek, iparosok, kereskedők, pártok, művelődés, egészségügy, nevezetesebb családok, személyiségek (pl. a Ber89