Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - ADATTÁR - Feiszt György: Márványkő vára

Ciliéi Ulriknak és familiárisainak adományozta.

6 Márványkő is ekkor került ellenségeik kezére. Ciliéi, amikor később Ulászló fogságából elengedték, esküvel fogadta, hogy a bitorolt várakat haladéktalanul visszaszolgáltatja.

7 Ez azonban nem történt meg és ennek lett a következménye, hogy a Gerseiek kis vára 1441. tavaszán egy rövid időre országos események színhelyévé vált. Ulászló király számára ugyanis a Cilleiek Ny-dunántúli térnyerése elfogadhatatlan volt és ezért személyesen vezetett hadat Vas és Zala megyébe, hogy az elfoglalt várakat, ha kell ostrommal vegye vissza. A király által vezetett sereg Zalavég és Kernend érintésével 1441 márciusában érkezett Márványkőhöz. Kíséretében találjuk Rozgonyi Simon egri és Péter csanádi püspököt, Hédervári Lőrinc nádort, Újlaki Miklós és Kusalyi Jakcs Mihály erdélyi vajdákat de itt volt Országh Mihály kincstárnok, Pálóczi Simon lovászmester és még sok más előkelő főúr.

8 Márványkőt végülis nem kellett ostromolni elég volt a demonstratív felvonulás és a vár békés úton ismét a Gersei Petők birtokába került. I. Ulászlónak a várnai ütközetben történt szerencsétlen halála után tovább folyt a rivalizálás a Gerseiek és a Ciliéi párti főurak között. Szécsi János és Rozgonyi János familiárisai dúlták, fosztogatták birtokaikat. Kemendi várukból pl. valamennyi jogbiztosító iratukat elvitték és csak évtizedek múlva Mátyás bírósága előtt kaptak elégtételt. De Márványkő is betöltötte a rablóvár szerepét ha a szükség úgy hozta. 1469. május 17-én a zalai konvent jelentette Mátyás királynak, hogy a Pálóczi László országbíró parancsára megtartott vizsgálat teljesen igaznak találta a vasvári káptalannak azt a panaszát, amely szerint Németh Miklós márványkői várnagy Custos Mihály vasvári házának megrohanásával és kirablásával 60 aranyforint kárt okozott.

9 Németh Miklóson kívül még két márványkői várnagyot ismerünk név szerint. Chay János 1471-ben

10 Lukács mester pedig 1476-ban viselte ezt a tisztséget.

11 1490-ben a Gersei Pető család tagjai megosztották egymás között tátikai kemendi és márványkői váraikat.

12 A mohácsi csatavesztés után a török hódoltság fokozatos kiterjedésével Márványkő fokozatosan veszített jelentőségéből. Nem szerepel a Nádasdi Tamás nádor által 1555-ben készített összeírásban, amely pedig részletesen felsorolja a Ny-dunántúl valamennyi várát, kastélyát és erődjét.

13 Maguk a Gersei Petők sem tulajdoníthattak neki különös jelentőséget a XVI. szban hiszen 1542-ben kemendi

14

, 1569-ben pedig a keszthelyi végvár építését végezték el.

15 Mindebből arra következtethetünk, hogy a XV. sz-ban épített kis vár a török betörések következtében véglegesen elpusztult. Az 1690-es összeírás lakonikus rövidséggel csak annyit jegyez meg, hogy a kastély teljesen romokban hever.

16 A vár elnevezésével kapcsolatban csak találgatásokra vagyunk utalva, mivel semmi megbízható adat nem áll rendelkezésünkre. Valószínűsíthetjük azonban, hogy a "Márványkő" név egy díszes kapura vagy épületre utaló elnevezés lehet. Ennek vizsgálatánál mindenképp figyelembe kell venni, hogy a várban Szt. István első vértanú tiszteletére szentelt kápolna állt.

17 Az 1490-es megosztásból tudjuk, hogy a várnak két kapuja —egy belső és egy külső— volt.

18 A belső kapu minden valószínűség szerint a lakóépületeket magában foglaló terület megközelítését biztosíthatta, a külső kapu pedig a belső védműveket őrizte. Ezt támasztja alá az a felmérési 70