Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - MŰHELY - M. Kozár Mária: Vasi szlovén népmese-gyűjtemény

Vida ja tak napršila, kak ji ja kača valeila. S prvo šibo go ja štjuknila pa ja šibo liččila od sčba, tč p£ go z dru­go štjukna pa go pš liččj od sčba. Da go s trčtjo stjukna, sa kralčič vo­postavč. Več nej kača bčjo. Šla sta v gršd. Krau pa kralčiča sta trno rada bila\ Velko gos tu vanj a so držalč. Pa sta zdaj tč na teisto gradej itak, Č6 aštjak živčta. M.KOZÁR MÁRIA VASI SZLOVÉN NÉPMESE-GYŰJTEMÉNY A Vas megyei szlovének első népmese-gyűjteménye 1984-ben látott napvilágot. A helyi nyelvjárásban, fonetikusan lejegyzett meséket 1990-ben szlovén irodalmi nyelvre és magyarra fordítva is kiadták.* Ezek a népmesék a nemzetközileg elter­jedt típusok szlovén variánsai. Tartalmukat és elbeszélésmódjukat tekintve a ma­gyar népmesék hatottak leginkább a vasi szlovén népmesékre. A befejező "még ma is élnek, ha meg nem haltak" formulát szó szerint átvették. Kuntár Lajosnak "A furfangos Tilinkó" című kötetével összevetve két hasonló mesét találunk. A magyar "Árgyílus királyfi" és a szlovén "A király körtefája" című mesék addig a részig ha­sonlóak, amíg a legkisebb királyfi el nem indul a tündérek keresésére. "Az öreg ki­rály három fia" és a szlovén "A király, akinek egyik szeme sír, a másik meg nevet" című mese viszont csak egyes motívumaiban tér el. Az első magyarországi szlovén népmese-gyűjtemény öt — 70 és 80 év közötti — mesélő 29 meséjét tartalmazza, melyeket 1965 és 1974 között Apátistvánfalván, Permisén és Ritkaházán jegyzett le Krajczár Károly apátistvánfalvi tanár. A 29 meséből 16 mitikus mese (13 tündérme­se és 3 hiedelemmese), 7 legendamese, 5 novellamese és 1 tréfásmese. Többségük­nek ismert a magyar változata. Karel Krajcár: Slovenske pravljice iz Porabja. Bp. 1984.121 p. — Krajczár Károly: Rába menti szlovén népmesék = Slovenske pravljice iz Porabja. Budapest-Murska Sobota, 1990.113,103, [2] p. alatt a kígyó is megérkezett. Vida úgy tett, ahogy a kígyó kérte. Megsu­hintotta az első vesszővel, aztán el­dobta, majd a második vesszővel és végül a harmadik vesszővel is ugyan­ezt cselekedte. Amikor a harmadik vesszővel suhin­totta meg, kígyó helyett egy királyfi állt előtte. így szabadult meg az átok­tól. Vida és a királyfi együtt mentek be a várba. Boldog volt a király és a királyné. Nagy dínomdánomot rendeztek, és még most is élnek, azon a hegyen, abban a várban, ha meg nem haltak. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom