Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - MŰHELY - Hírnök Katalin: A rábavidéki szlovének kulturális életéről

f) A szombathelyi Tanárképző Főiskola szlovén tanszékének színjátszócsoportja A színjátszócsoport 1983 óta működik. Vezetője: dr. Elizabeta Bernjak. Kétszer szerepeltek nagy sikerrel a "Rábavidéki szlovén kulturális napokon" Ljubljanában, ezenkívül még Pécsett és Szombathelyen léptek fel. A színjátszócsoportnak nagy szerepe van a szlovén irodalmi nyelv megszerettetésében és terjesztésében. Tagjai a rábavidéki szlovén falvakból származó főiskolai hallgatók. * Az amatőr csoportok megismerése után röviden értékelem a kulturális területen elért eredményeket és a jelenlegi állapotot. Ez elsősorban azért szükséges, hogy felhívjuk a figyelmet a hiányosságokra és új lehetőségeket keressünk a kulturális tevékenység kibővítésére. Rábavidéken a kulturális élet amatőr szinten folyik. Az amatőr-művészeti csoportok, melyek már hosszabb ideje működnek elsősorban a rábavidéki néphagyományt (tánc, népdal) ápolják. Ez természetesen szép és nemes feladat, de valamiképpen el kellene mozdulni erről a pontról, hisz hosszú évekig úgy ismertek bennünket, hogy szépen tudunk énekelni és vidáman táncraperdülni. Véleményem szerint az anyanyelv megőrzésében nagyon fontosak azok a csoportok is, amelyek a beszéddel foglalkoznak, hisz a csoport tagjai "rákényszerülnek", hogy használják anyanyelvüket, úgy a rábavidéki nyelvjárást mint a szlovén irodalmi nyelvet. Ezt a gyakorlatban a "PalCki" (Törpék) elnevezésű bábcsoport hűen igazolja. Mi rábavidéki szlovének sajnos nem rendelkezünk szakképzett csoportvezetőkkel, ezért nagy segítséget jelentenek a szlovéniai szakemberek. A szakemberek, mentorok fogadásánál kezdetben nehézségeink voltak, hisz Rábavidéken nem volt egy olyan központi szlovén szervezet, amely koordinálná az időpontokat és az anyagi kiadásokat, nem beszélve a kommunikáció lehetetlenségéről (itt elsősorban a telefonhálózat fejletlenségére gondolok). Munkánk hiányosságai közé tartozik az is, hogy a kulturális tevékenység nagy része Felsőszölnökre központosul. A jövőben a kulturális tevékenységet ki kell terjeszteni más szlovén falvakra is. Hogy képesek vagyunk szervezetten együtt dolgozni, azt már bebizonyítottuk a ljubljanai "Rábavidéki szlovén kulturális napokon". Kár, hogy a bemutatkozások után bizonyos csoportok elhanyagolják a próbákat (pl. az apátistvánfalvi színjátszócsoport). Mint tudjuk, a nyelv az olvasással is fejlődik. Rábavidéken majdnem minden faluban található könyvtár. A könyvtár egy részét szlovén nyelvű könyvek alkotják. Sajnos, ezeket a könyveket nem sokszor lapozgatják az emberek. Szentgotthárdon működik a Pável Ágoston Múzeum. E múzeum az egyedüli olyan intézmény a Rábavidéken, mely összegyűjti, tárolja valamint tudományosan feldolgozza a magyarországi szlovének kulturális, néprajzi hagyományait. Örülnék annak, ha többször találkoznék szlovén osztályokkal (pl. történelem vagy szlovén óra keretén belül), hisz a Szentgotthárd környéki szlovének c. kiállítás alkalmas arra, hogy a fiatalokat megismertesse a gyökereikkel. 24