Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - MŰHELY - Hírnök Katalin: A rábavidéki szlovének kulturális életéről

HÍRNÖK KATALIN A RÁBAVIDÉKI SZLOVÉNEK KULTURÁLIS ÉLETÉRŐL Mint minden nemzetiség, a magyarországi szlovének is elsődleges feladatuknak te­kintik anyanyelvük, kulturális hagyományaik ápolását, megőrzését. A Magyarországon bekövetkezett rendszerváltás, a vasfüggöny lehullása, a hatá­rok nyitottsága természetesen nagy hatással van a Vas megye csücskében (az oszt­rák, magyar, jugoszláv határ háromszögében) élő szlovénekre is. Számuk ötezerre tehető, beleértve a Magyarország más tájain és városaiban élőket is (a tavalyi nép­számlálás adatai még nem ismertek). Az asszimiláció és az elhibázott nemzetiségi politika a Rábavidéken is megtette hatását. Archaikus nyelvjárásukba egyre több magyar szó keveredik, nemzeti identi­tásuk fellazult. Ez nagymértékben az elzártságnak, az anyanemzettel való határát­kelő hiányának köszönhető. Ezt a folyamatot erősítette, hogy évek óta nincs a vi­déknek szlovén plébánosa. Ennek ellenére a szlovének egy része művészeti csopor­tokba tömörült, így fejezvén ki nemzetiségi mivoltát, anyanyelve és kultúrája iránt érzett szeretetét. Nekik köszönhetjük, hogy a feledésbe merülő dalhagyomány, szo­kások még ma is felszínre törnek, így a fiatalabb generáció is megismerheti ősei kul­túráját. Ezért tartom fontosnak, hogy az olvasó megismerje a rábavidéki szlovén amatőr csoportokat, szakmai vezetőiket, sikereiket, kulturális életüket. a) Felsőszölnöki "Palőki" (Törpék) elnevezésű bábcsoport A bábcsoport 1985-ben alakult. Vezetője Fodor Lászlóné, mentoruk JoZica RoS és Dragica Zonik Muraszombatból. Megalakulása óta rendszeresen és sikeresen sze­repelt több hazai és külföldi (főleg szlovéniai) rendezvényen. Nagy szerepe van az anyanyelv megőrzésében illetve a szlovén irodalmi nyelv jobb megismerésében, va­lamint az anyanemzettel való kapcsolat kialakításában. b) Felsőszölnöki tánccsoport A tánccsoportot Hanzsek Alajos alapította 1985-ben. Mentora Valerija Éalig, aki havonta legalább egy alkalommal eljön Beltinciből (Szlovénia). A csoport munká­ját Mirko Ramová is segíti, aki a ljubljanai Szlovén Tudományos Akadémia Népraj­zi Kutatóintézetének munkatársa. A 70-es években összegyűjtötték a rábavidéki táncokat. Ljubljanában koreográfiákat készítettek és átadták a tánccsoportnak. En­nek nagy jelentősége van, hisz ezáltal sikerül megőrizniük az eredetiséget. A tánccsoport fő feladatának a rábavidéki tánchagyomány megőrzését és ápolá­sát tekinti. A határok nyitásával egyre több alkalom kínálkozik a vendégszereplé­sekre, valamint az anyanemzet és határainkon túl élő szlovének megismerésére és a velük történő kapcsolatfelvételre. Már kétszer részt vettek a "Rábavidéki szlovén 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom