Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

MŰHELY - Schreiner Vilmosné: Hűség a szülővároshoz. Portré Hodászi Edéről

aki tanári munkája mellett szakkönyveket lektorált a minisztérium megbízásából. A gimnázium nagytudású irodalomtanára, Ruzsonyi Béla is tanította, akinek önképzköri foglalkozásait a találkozókon az öregdiákok minden alkalommal felsőfokon emlegetik. A tanári kar kiváló munkájának egyik bizonyítéka, hogy az 1931-ben érettségizettek közül négyen voltak egyidőben Szentgotthárd vezető értelmiségei. Dr. Dómján Ferenc, járási főállatorvos, Hodászi Ede, a gimnázium igazgatója, Dr. Máthé József, az adóhivatal vezetője és Dr. Wesztergom Kelemen, a járásbíróság elnöke. Az egyetemi évek 1931-36 között Pázmány Péter Tudomány-egyetem bölcsészettudományi kar matematika-fizika szakos tanárjelöltje. Kollégiumban lakott. A mai korban talán nevetségesnek tűnik, hogy az egyetemi tanársegédektől, mint emeleti felügyelőktől esti 9 órai kimaradáshoz is engedélyt kellett kérni. Szobatársai: Balogh János biológus, aki az ELTE díszdoktora lett, Kosaras István nyelvész, aki az orosz nyelvi oktatás országos tanulmányi felügyelője lett. Még szobatársa volt Döme Mihály, aki később Szeged város Művelődési Osztály vezetője, Keresztes Mátyás, a magyar vegyipar alapjainak megteremtője. A politikai rendőrség ebből a szobából vitte el 1931 őszén Kállai Gyulát. A tudomány ismert és nagyrabecsült tanárai oktatták, mint Fejér Lipót, Tangl Károly, Suták József, Rybár István. A gyakorlati munkára az élet kényszerítette: korrepetitori feladatok ellátását vállalta. A hálás művészszülőktől gyakran kapott tiszteletjegyet az Operaház és a Zeneakadémia előadásaira. Verdi és Beethowen zenéjével itt ismerkedett meg a fiatal tanárjelölt, a zene szeretete és tisztelete végig kisérte egész életét. A pályakezdés nehézségei A minisztérium 1936-ban nem tudott állást ajánlani másfélszáz matematika - fizika szakos tanárnak, így a friss diplomások egy része az állásnélküli értelmiségiek táborát gyarapította. Ekkor emelték fel a testnevelés órák számát heti 2-ről 3-ra. Egy ajánlat révén sikerült elhelyezkednie a Miskolci Fráter György gimnáziumban, oklevél nélküli testnevelő tanárnak, kisegítő óraadóként. Óránként 1 pengő óradíjat kapott 4 évig, a szünetekben nem volt fizetés. Jó iskola volt ez a 4 év a kezdő tanárnak, aki ma is hálásan emlékezik ottani tanítómestereire, akik a tanári pályaválasztás helyességében megerősítették. Miskolcról 1940 júniusában a 43. gyalogezred póttartalékos karpaszományos tizedeseként elindult Erdélybe. Eljutott Zetelakáig, egy kicsi székely faluig a Kárpátok tekervényes útjain, ahonnan októberben visszaküldték Miskolcra tanítani. A miskolci munka csak átmeneti volt, és a szülőhely gimnáziumának hívó szavára hazatért 1940-ben. Talán ez mentette meg az életét. A szentgotthárdi gimnázium tanulóinak szülei kérvényükben a katonai szolgálat alóli felmentését javasolták, a szovjet harctérre induló hadsereg mozgósításakor mert a háború alatt Ó volt az egyetlen matematika - fizika szakos tanár a gimnáziumban. Élete nagy pillanata volt, amikor a távirat megérkezett: "Hodászi az érettségi vizsgálatok miatt egyenlőre ne vonuljon be." Volt százada a Don-kanyarban 90 %-ban megsemmisült. Az érettségi vizsgáztatást követően még két gyalogmenetre kényszerült a fiatal tanár. A tartalékos zászlósi tanfolyam elvégzése után, Szombathely kiürítésekor Salzburgig menetelt csapatával. Itt a parancsot megtagadva, amely az amerikai katonai 24