Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Beke Margit: A Batthyány család az Egyházban

nővérek számára kolostort alapított 1854-ben, ahová önmaga is belépett és főnöknő­ként halt meg. 24 Imre két lánya, Emerika és Anna Franciska "egyházi" személyek voltak. A papi pályán találjuk Alajost (1784-1825) is. 26 Mint esztergomi egyházmegyés pap, mado­csai apát, 1820-tól az esztergomi székeskáptalan kanonokja volt. Életének legjelen­tősebb korszaka a Pesti Központi Szeminárium rektori tisztjének betöltéséhez fűző­dik. Kispapjainak ragaszkodó szeretete névnapja alkalmából ekképp jellemezte őt: Kit csillogó szárnyán emel a való Hír, s a dicsőség templomából Hinti Hazánkra Neved sugárit. Batthyány oh nem földi jutalmakért Munkás veríték gyöngyözi homlokod. Tanítványai megérezték finomlelkűségét, amellyel a szegények könnyeit igyeke­zett letörölni, özvegyeket, árvákat segíteni. Végrendeletében az esztergomi káptalan iránti hálájának adott kifejezést, amikor a főszékesegyházra 1900, a káptalanra 1050 Ft-ot hagyott. 28 Az ifjabb Zsigmondi ágból II. Zsigmond és Lengheim Rozália leánya, Terézia Valburga (1742-1817) Grácban lépett az orsolyiták közé, ahol mint karnővér a Sigismunda nevet vette fel. 29 A Batthyány családnak a XVII-XVIII. századi egyházban kifejtett, érdemekben bővelkedő tevékenysége a XX. században újult meg. Vilmos (1870-1923) innsbrucki és római tanulmányai után nyitrai kanonok, 1911-től nyitrai püspök lett Egyházme­gyéjét 1919-ben kénytelen volt elhagyni és lemondani püspökségéről, hogy megelé­gedjék a cyrhusi címzetes érsekséggel. Utolsó mondata is szeretett híveihez "sze­gény egyházmegyéméhez szólt. Végezetül elmondhatjuk, hogy a Batthyány család egyházias szellemű öröksége Lászlóval tetőzött, akiben a keresztény családapa lelkülete csodálatosan ötvöződött a hivatása iránti teljes odaadással és a világ értékeit megbecsülő, azt növelő munkálko­dásával. JEGYZETEK 1. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I.köt Pest, 1SS7. 237.p. 2 Magyar Országos Levéltár. A herceg Batthyány család levéltára. Misszilisek. A levél 1551X18.-án kelt, a másik 1552VL25.-én. 3. Verzeichniss der in dem Stammbaume der fürstlichen und graflichen Familie v. Batthyány vorkommenden Familienmitglieder sammt biographischen Daten. Wi­en, 1896. (Továbbiakban: Verzeichniss).-Szklenár, Georgius: Origo et genealógia illustris, Batthyanio­rum. Posonii, 1778. 4. Hanuy Ferenc: Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érések, Magyarország prímása, összegyűjtött levelei. n.kőt(1629-1637) Bp. 1911.110-lll.p. 5. Hanuy: i.m. ILköt 211-212 p. 6. Az egyetem megnyitása 1635. nov.13. v.o. Velics Lász­ló:Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából. II.kőt Bp. 1913. az egyetem nem más, mint a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem. 7. Sóskúti Tárnok Alajos: A Batthyány herczegi s grófi nemzetség leszármazása 972-dik évtől 1874-dik évig. Nagykanizsa, 1875. 9-10.p. 8. Sóskúti: i.m. 9-10.p. - Juhász László: Burgenland törté­nelmi útikalauz. München, 1976.99-104. p. - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái Lkot Bp. 1891. 693-694. hasáb, birtokokra vonatkozóan ld. Zimányi Vers: A herceg Batthyány család levéltára. Bp. 1962 164.p. 9. Verzeichniss 5.p. 10. A családra vonatkozóan érdekes még Szklenár: i.m., Nagy: im., Verzeichniss, Sóskúti: i.m. 11. Juhász: im. 170-174.p. 12 Horváth Tibor Antal: A tflrjei premontrei prépostság a XVIII. században. In: Emlékkönyv Szent Norbert ha­lálának 800 éves jubileumára 1134-1934. Gödöllő, 1934.177-202p. -Verzeichniss 9.p. 13. Vő. Zimányi: i.m, Verzeichniss lO.p. 14. Sóskúti: i.m.ll.p., Verzeichniss 10-ll.p. 15. Vő. Zimányi: i.m., latinul Abbatia B.M.V and nives. 16. Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképso­rozata 1707-1945.Bp. 1970.122-146.p. -Zelliger Ala­jos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom-főegyházme­gyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat 1893. 34-36. p.- Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 1900. 362-165.p. - A Pallas 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom