Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Gróf László: Néhány gondolat a térképek és a helytörténet világából

zíti a térképek fellelhetőségét, hogy számos magángyűjteményben is vannak atlaszok és kéziratos vagy nyomtatott térképek.

9 Nem készült még egyetlen olyan, átfogó katalógus, amely egy országban megtalálható térképállományt a teljesség igényével dolgozna fel. Ilyen nagyméretű feldolgozásra ezidáig még senki sem vállalkozott, pedig ez nagyban megkönnyítené a kutatók munkáját. A legnagyobb segítség a jól tájékozott és segítőkész levéltáros, aki néha csodálatos gyorsasággal találja meg a régóta keresett térképet vagy iratot. A térképek geodéziai pontossága csak kevésbé fontos a helytörténeti kutatónak, mint azok topográfiai alapossága, azaz hely- és tereprajza. Egy-egy település megjelölése, továbbá az útvonalak, a különleges építmények megnevezése, az iparra, a kereskedelemre vonatkozó megjegyzések mind-mind hasznos adatok a helytörténész számára. A térképek tárgyi pontossága attól függ, hogy milyen célból készítették azokat. Egy tagosítási térkép aprólékos precizitással mutatja a mesgyéket és az egyes britoktestek határait, ugyanakkor esetleg mellőzi a kisebb-nagyobb melléképületeket, és csak vázlatosan adja meg a falvak és tanyák településrajzát. A nagyméretű megyetérképen viszont kevesebb súlyt helyeztek a szántók és mezők határaira, miután azokon inkább a települések, az utak, továbbá a víz- és később a helyrajz megjelölése volt az elsődleges szempont. Mielőtt a térképek hiányosságait elítélnénk, két szempontot érdemes figyelembe venni. Egyrészt az, hogy némelyik térkép, mellyel dolgozunk, több száz évvel ezelőtti - s ennélfogva természetesen csakis a kor technikai színvonalán - készült, melyet csak a mai értelemben lehet kezdetlegesnek nevezni, hiszen abban az időben az akkor legmodernebb felszereléssel és technikával dolgoztak.

10 Emellett a kartográfusok munkáját nagyban megnehezítették az egymással torzsalkodó földesurak, valamint a gyakori háborúk és csatározások. Éppen emiatt másolták egyre-másra Lázár, Lázius és Zsámboki térképeit Nyugat-Európa műhelyeiben. John, Speed, az angolok nagy atlasz és térképkiadója így jellemezte a magyarokat az 1627-ben kiadott "Hungary" térképének hátlapján lévő szövegben:"... az emberek legtöbbnyire erősek, indulatosak és keményen bánnak az idegenekkel.."

11

, így aztán jobbnak látták a térképkiadók, ha a másolásnál maradnak. A térképekre ugyancsak vonatkozik az az általános figyelmeztetés, hogy ha valami nincs megnevezve (megjelölve) egy okiratban (térképen) az még nem jelenti azt, hogy nem is létezett, bár az is feltételezhető. Mindenesetre szakértelem mellett egy jó adag türelemre és kitartó munkára is szüksége van a gyűjtőnek és a történésznek egyaránt. JEGYZETEK 1. Csendes László: Térképhistória, Bp. 1980.132-134.p. 2 Pászhory Imre mb. postamester levele a szerző tulajdonában. 3. A szerző visszaemlékezése: házuk előtt vezetett el a Sárvár-Csénye újmajori út 4. Éri István: Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815. Bp., 1970.30.p. 5. Smits D.: Most horrid malicious bloody flame (Rettenetes, pusztító és vérengző lángok). In: The Map Collector. 1985. No.33.15.p. 6. Fodor Ferenc: A magyar térképírás I.kőtBp.l7.p. 7. Szathmáry Tibor: Descriptio Hungáriáé. Bp. 1987. 58.p. 8. Csendes: i.m. 177-178.p. 9. Ortelius atlaszaiban lévő Magyarország, Szlavónia és Erdély térképek tanulmányozása közben az oxfordi egyetemi kollégiumok könyvtáraiban nem kevesebb mint 17 Ortelius atlaszt tudtam megtekinteni. Ezek lelőhelyeit csak a Bodleian Library térképtárának vezetője szívességéből tudtam meg, mivel még az összes oxfordi könyvtárakban lévő atlaszokról, nemhogy térképekről sincsenek általános és átfogó katalógusok. Külföldön három nagy magyar gyűjtemény létezik: Franciaországban: Szántai Lajos tulajdonában, Olaszországban: Szathmáry Tibor tulajdonában, Nagy-Britaniában: Gróf László tulajdonában. 10. Háromszögelésen alapuló felméréseket Magyarországon csak 1853 óta végeznek. 11. Speed, John: The Mape of Hungari. In: Tehe Prospect of The Most Famous Parts of the World. 1627. 27. fol. 95