Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)
ADATTÁR - Kiss Gábor - Tóth Endre: Zalák Árpádkori vára
A zalaki vár (Felmérés: Derdák Ferenc) halastaváról is megemlékezik. Az 1756-os Batthyány-féle visitatio még mindig Nádasdy birtokként említi, de a kastélyban már csak Nádasdy Imre özvegye, Márffy Anna lakott 56 . Imre a Nádasdy Darabosok utolsó férfitagja volt. Halála után valószínűleg unokanugával, Klárával, /Saller István felesége/jutott a birtok a Sallérok, majd a Festeticsek kezére. Ennek az örökösödésnek köszönhető, hogy a "Taródháza aliter Lapsa n-tdi vonatkozó oklevelek a Festeticsek levéltárába kerültek 57 . A többszintes fatoronyból, és az azt körülvevő kerek árokból álló ún. motte-típusú zalaki váracska ásatásával az első olyan Árpád-kori kiserődöt sikerült megkutatnunk, aminek a nevét is ismerjük és a terület története oklevelekkel viszonylag bőségesen adatolt. A vár pusztulásának ismert ideje a leletek használati idejét is lezárja. Ezért az itt előkerült tárgyak jól keltezhetők és biztos analógiául szolgálhatnak más ásatások leleteinek keltezéséhez is. A zalaki földvár, amely megépítésétől a vasvári ispánsági központnak volt alárendelve, a határvédő gyepűrendszer egyik pontja volt. Avasvári és muramenti, valamint a kapuvári sáncok felderítésével sikerült meghatároznunk az Árpád-kori határvédelem topográfiájának vázát és jellegét, az országból kivezető utak megerősítésének módját. A védelem lineáris fő sáncai nagy területeket fognak közre, amit kisebb-nagyobb földvárakkal és védvonalakkal, tervszerűen tovább erődítettek. A későbbiekben a nagy, lineáris sáncok közti terület védelmi rendszerét törekszünk meghatározni. A kutatás, megindulás óta nem egy hasonló, motte-típusú földvárat találtunk. 87