Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

Pusztainé Illés Katalin - Varga Aladárné. 100 éves a szombathelyi közgazdasági szakközépiskola

ről gondoskodom." Mivel a költségek másik részét, a dologi kiadásokat a város vállalta magára, ezért lett az iskola neve Szombathelyi Államilag segélyezett Községi Polgári és Közép Kereskedelmi Iskola. A kereskedelmi szakoktatás 1890. szeptember l-jén kezdődött meg a polgári iskola 4. osztályát végzett tanulókkal. Ez az iskolatípus a polgári iskolának volt szervezeti folytatása, amelyben az általános műveltséget nyújtó közismereti tárgyak mellett a következő szaktantárgyakat tanították: kereskedelmi számtan, könyvvitel, kereskedelmi ismeretek, levelezés és irodai munkálatok, árúismeret, vegyi- és mecha­nikai ismeretek. 'Vizsga minden évvégén volt, minden tantárgyból. Érettségi vizsgát 7 írásbeli (5-5 órásak) és 6 szóbeli tárgyból kellett tenni. Az iskola célja az volt, hogy becsületes kereskedőket neveljen: kirándulásokkal, gyárlátogatásokkal, megemléke­zésekkel tartották ébren a gazdasági szellemet. Ennek érdekében 1891. szeptember 21-én gróf Széchenyi István születésének 100. évfordulóján ünnepélyt tartottak, majd 1908-tól minden évben Nagycenkre látogattak. Az 1890-ben megindult első évfolyamra 23-an iratkoztak be, s 3 év múlva 18 jelölt tett sikeres érettségi vizsgát. A 3 évfolyamot alsó-, középső- és felsőkereskedelmi osztálynak nevezték. Az iskola 1895-ben Felső Kereskedelmi Iskola lett. Az első egyemeletes épület 1886-87-ben készült el Brenner János építész tervei szerint. Ez ma is megvan, az általános iskolának ad helyet. 1898-ban az egyemeletes iskola szűk volt már a polgárinak és a kereskedelminek. A polgári iskolába 303-an, a kereskedelmibe 107-en iratkoztak be, de ekkor már 15 tanulót vissza kellett utasítani, mert nem volt számukra hely. A nagyfokú érdeklődés miatt felvetődött az a gondolat, hogy a felsőkereskedelmi iskola önálló épületet kapjon. Éhen Gyula polgármester és a kereskedelmi iskolák főigazgatója dr. Schack Béla nagy érdeme, hogy 1901-ben a Zrínyi Ilona utcában Szombathely város és Vas vármegye áldozatra kész polgárainak adakozásából felépült a mai iskolaépület egyemeletes alakjában. Ez volt az országban az első olyan felsőkereskedelmi iskola, amely a polgári iskolától különváltan, önálló épületben működött. Az intézet mindinkább kedvelt iskolája lett a városnak. Már nemcsak a polgári iskolából, hanem a gimnázium és a reáliskola 4. osztályából is mind többen jelentkeztek, úgyhogy 1903-ban már mind a 3 osztály párhuzamos volt. Az első világháború rendkívül nehéz helyzetbe hozta az iskolát. Az épületet kórháznak rendezték be, a tanítás a város 3-4 helyén folyt. Sok diákot besoroztak, de nem kímélték a tanári kart sem. A tanulóifjúság élénk érdeklődéssel fordult az 1918-as polgári demokratikus forradalom, majd a Tanácsköztársaság eseményei felé. Sokan jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. A Tanácsköztársaság bukása után a prole­tárdiktatúra idején tevékenykedő tanulók közül 11-et kizártak az iskolából. 1920-ban teljesen átszervezték a kereskedelmi iskolákat, az évfolyamok száma 3-ról 4-re emelkedett. Minden osztályt, még a negyediket is párhuzamosítani kellett, délelőtt-délután felváltva folyt a tanítás, ezért felmerült az iskola bővítésének szüksé­gessége. 1925-ben emeletráépítéssel és az udvar felé toldalékszárny építésével tették alkalmassá több tanuló befogadására. 1936-ban az épület keleti szárnyát bővítették. Ezáltal az iskola alkalmas gépírótermet, kémiai és fizikai előadót és szülői fogadót nyert. Az iskola fennállásának 49. évében felvette Horváth Boldizsár nevét. Szombat­hely neves fia "A szó legnemesebb értelmében vett demokratikus érzésű és gondolko­dású férfiú volt, aki a közjóért dolgozott mindenkor és mindenhol. Nemcsak nagy jogalkotó, hanem kiváló író- és szónok is volt. Atyja háromlábú kis széken dolgozva 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom