Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Hodászi Ede: Szentgotthárd gimnáziumának kapcsolata egykori diákjaival

HODÁSZI EDE SZENTGOTTHÁRD GIMNÁZIUMÁNAK KAPCSOLATA EGYKORI DIÁKJAIVAL 1983-ban nyílt meg Szentgotthárdon az akkori Vas vármegye első állami gimnáziuma a szombathelyi premontrei és a kőszegi bencés gimnázium alapítása után hosszú időszak elteltével. Az iskola 1903-ig gimnáziumként működött. Főgimnáziummá 1906-ra épült ki, amikor 17 tanuló tett érettségi vizsgát. Azóta az intézmény tanárai több ezer fiatalt készítettek fel érettségi vizsgára, és bocsátottak ki az életbe. A végzettek kapcsolata az egykori iskolával igen jól felmérhető az élet sok területén, de talán legjobban az érettségi találkozókon. Visszajárnak-e a régi diákok, él-e még az osztályközösség összetartó ereje, miként vélekednek évtizedek távlatából az iskola- oktató- nevelő munkájáról, az iskolában kialakult tanár - tanuló viszonyról? Az 1905/06 tanévtől az 1945/46-os tanévig I-VIII. osztályban folyt a tanítás és átlagosan 15-25 tanuló érettségizett. A második világháború után a tanulás lehetőségének biztosítása révén a tanulók száma erősen megnőtt. A régi I-IV osztályok az általános iskolákhoz kerültek, így is komoly gondot okozott a tanulók elhelyezése. 1906-1975 között 2286 tanuló tett érettségi vizsgát. A gimnázium soha nem volt mammut-tanintézet, a kisebb létszám igen sok előnyt biztosított a tanuló-tanár kapcsolat elmélyítésére. Különösen igaz ez azokra a tanévekre, amikor 8 osztályos volt a gimnázium és 10 éves kortól 18 éves korig jártak ide a fiatalok. Az élet mindenkire egyformán kötelező törvénye szerint az első évfolyamok tanulói már nincsenek életben. Tudomásom szerint az egykori diákok közül korelnök az 1921-ben érettségizett Horváth Kornél és Leitereg Andor nyugalmazott gépészmérnökök, budapesti ill. szentendrei lakosok, akik 1981-ben még hat társukkal együtt tartották meg 60 éves érettségi találkozójukat az iskola falai között. Az első évtizedek egészen kiemelkedő tanulói közül szeretném megemlíteni Pável Ágostont, aki az akkori I-IV. osztályban tanult meg magyarul és csak azért kényszerült elhagyni gimnáziumunkat, mert akkor csak algimnáziumként működött, így nem lehetett érettségi vizsgát tenni. Szentgotthárdon ma lakótelep őrzi nevét. Iskolánkban érettségizett 1922-ben Benda László, a történész és természettudós, akit a tudomány Bendefy László néven ismert meg. Életrajzi bibliográfiáját a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár 1983-ban állította össze. Az iskolához való ragaszkodás gyönyörű példáját adta a korán elhunyt festőművész Demjén Attila a kétszeres Munkácsy-díjas, aki 1946-ban érettségizett gimnáziumunkban. Két gyönyörű tablófestménnyel ajándékozta meg az iskolát. Az 1945-ben érettségiző 8. osztályról, majd 1946-ban saját érettségiző osztályáról festett tablók ma is az igazgatói iroda díszei. Büszkék vagyunk Mikos Ferencre is, aki 1917-ben tett érettségi vizsgát gimnáziumunkban és az Igazságügyi Minisztériumnak országos hírű kiváló törvényszerkesztő birája volt évtizedeken át. A közeli években is nagyon sikeres emberek kerültek ki iskolánkból. Egyetemi tanszékvezetők, illetve oktatók lettek: Kovacsics József, Pintér. István az ELTE Állam- és Jogtudomány Karán, Fülöp Géza az ELTE Bölcsészettud. Kar könyvtár szakán, Karádi László és Koltay Albert a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, Dömötör Ferenc a 60