Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

MŰHELY - Boriska István: Egy korszak lezárult. A honismereti mozgalom Vas megyei közelmúltjáról

talni. Egyetértünk Für Lajossal, aki nemrég azt nyilatkozta: "A honismereti mozga­lomnak azonban mindenképpen meg kell találni a kapcsolódási helyét, mert nagyon fontos funkciója van. Azt is mondhatnánk, hogy szinte egyetlen értékes kezdeménye­zése volt a Hazafias Népfrontnak" (Tér-Kép, 1990. márc.8.II.lo.22.o.). A honismeret helyét máris radikális társadalmi reformok készítik elő. Megszűnt az állampárt, és vele a pártállam. Vele a teljes kürű átpolitizáltság is, a hierarchikus akaratnyilvánítás és érvényesítés is. Vas megyében is megvolt erre a hajlam, magában a népfrontban is. S minthogy a mozgalom Vas megyei irányításában nem engedtük érvényesíteni a fent idézett konferencia több szempontból elhibázott állásfoglalásait, a honismerettől idegen szempontokat, úgy gondoljuk, hogy helyesen döntöttünk, amikor a nemzeti múlt oszthatatlansága mellett maradtunk politikai hitvallásunk szerint és nyújtottuk az állami intézményi keretek közt is elsősorban a szakszerűségi pártfogást az ügyszeretőknek. Ezért vezettük be a kihelyezett, "tájoló" munkabizott­sági üléseket és konferenciákat pl. 1987: Sárvár, Szentgotthárd, Csepreg, 1988:Sárvár, Szentgotthárd, 1989: Körmend, Szentgotthárd. Ezzel elismertük, hogy annak több haszna van, ha mi megyünk a forráshoz. Ezért volt jelentősége az MMIK által vezetett júniusi felnőtt és ifjúsági honismereti táboroknak, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolával és a Zsámbéki Tanítóképző Intézettel való együttműködésnek, továbbá a Vas Megye Tanácsa Művelődési Osztálya, valamint a Vas Megyei Pedagógiai Intézet által működtetett honismereti és történelmi szaktárgyi felügyeleti rendszernek. A kiépülő helyismereti bibliográfiák mellett kétségtelenül rendkívüli jelentősége van a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban készült folyóiratrepertóriumoknak, köz­tük a VHK repertóriumának (VHK, 1986.1-2.171-188.0.), a Vasi Életrajzi Bibliográ­fia sorozatnak, a városbibliográfiáknak, a Kéziratok Vas megyéről lelőhelykatalógus­nak stb., amelyek mind a nemzeti múlt és a szakszerűségi igény helyi példái. De ebben a felfogásban kell értékelnünk a legrégibb honismereti pályázati rendszert a Vas megyei néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat sorozatát, a városok jubileumi pályáza­tait, a főiskola hely- és honismereti témájú tanulmányi versenyeit, az OTDK pálya­munkákat és szakdolgozatokat, a gimnáziumi OKTV dolgozatokat és néhány törté­nelmi fakultációs keretekben is oktató Vas megyei gimnáziumot pl. Kanizsai Do­rottya Gimnázium. Azt hiszem, a Vas megyei és kőszegi levéltár meghatározó szak­szerűségi támogatása és jelenléte a mozgalom irányításában és a szakintézetek között e két elv megőrzésében döntőnek bizonyult (VHK, 1984-1989 közt erről számos összefoglalásban, tanulmányban stb. tanúsítja ezt, továbbá Pedagógiai írások 1988.203-214.O.) S ebbe a körbe sorolnám a nyilvánosság legfontosabb Vas megyei fórumát, a Vasi Honismereti Közleményeket, amely kiváltképpen az 1985-re kiforrott formájában és szemléletében vált ennek a szolgálatnak avatott fórumává. 5. Egy korszak azonban végleg lezárult. 1989. szeptember 23-24-én Mosonmagya­róváron tartották a honismereti kiadványok szerkesztőségi konferenciáját. Itt már megfogalmazódott az, hogy a társadalmi reform, sőt csendes forradalom teljességgel átalakítják az eddig érvényes hatalmi, kormányzati, igazgatási és gazdasági struktúrát. De senki sem tudta volna megmondani, hogy ilyen gyors ütemben és ilyen méretek­ben. Két dologban azonban mindenki egyetértett. Abban, hogy az egyesületi jog alanyi jogon újra megengedi akár a honismereti önszerveződés megújítását, megszűn­nek itt is a monopóliumok, s az önkormányzatokkal egy egész kormányzati szinttel lejjebb szerveződik újjá (pl. városok, községek) a honismeret irányítása, így a kiadvá­nyozás, a működés támogatása is. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom