Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

VASI HONISMERETI KISLEXIKON II. - Bevezető és 35 bemutatott

VASI HONISMERETI LEXIKON II. Ennek a kislexikonnak az első része öt esztendővel ezelőtt jelent meg /Vasi Honisme­reti Kislexikon L, Vasi Honismereti Közlemények. 1985.1-2.87-190.O. valamint Kü­lönlenyomat, 1986/. A késés, különösen, hogy ilyen nagy, jószerével nem is magyaráz­ható. Nem is szorulunk rá, a fontos azonban az, hogy végre a második rész is elké­szült. Annak idején, amikor az első rész megjelent, tudtuk, hogy sokaknak elégtételt jelent majd. De azt is, hogy azok számára akik ebből kimaradtak, értékzavart és bánatot is okozhatunk. Annak ellenére, hogy a felelősséget érte inkább nekik kellett volna viselni. Felhasználtuk ugyanis az akkori tájékoztatás minden lehetséges eszkö­zét, arra kérve az érintetteket, hogy küldjék be az adatokat. Ettől függetlenül, de erre is gondolva azt mondtuk, hogy a második részben sor kerülhet majd azokra, akik valamilyen okból nem kaptak helyet az első felhívás után. így azokkal is számoltunk a folytatásban, akik ma is Vas megyében dolgoznak és élnek. De vártuk azok jelentke­zését, akik ugyan nem itt élnek ma, de vasi születésűek és megyei tárgyú kézirattal vagy publikációval rendelkeznek. Olyanokét is, akiket működésük kötött hosszabb rövidebb ideig ide és hasonló tárgyú tevékenységgel vagy kézirattal rendelkeznek, továbbá a különböző megyei vagy megyén kívüli vasi vonatkozású baráti körök veze­tőinek, aktivistáinak az anyagát is. Azt ma is veszteségként, de legalább is nagy hiányosságként könyvelhetjük el, hogy rajtunk kívül eső okok miatt le kellett mondanunk a volt muraszombati, néme­tújvári és felsőőri járásban élő magyar kisebbség anyagáról. Reményeink szerint egyszer ezzel is kiegészíthetjük az anyagot. Noha az adatgyűjtés első határideje 1988. január 31-vel lejárt ugyan, ezt többször meghosszabbítottuk, mégsem érkezett még félszáz adat sem az újabb felhívásokra. Arra viszont e folyóirat társadalmi szerkesztő­sége nem vállalkozhatott, hogy intézményszerűen, rendszeres feltáró tevékenységet folytasson újabb személyek felkutatására. Különösen, hogy most kiléptünk a megye­határon túlra. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy a felhívás útján, társada­lmi-szerkesztőségi eszközökkel beszerezhető adatok teljességével rendelkezünk, tar­talékaink kimerültek. Ezzel elismerjük természetesen, hogy más eszközökkel /pl. adattár felállításával, az adatgyűjtés és a feldolgozás intézményesítésével stb./, na­gyobb nyilvánosság biztosításával még bővíthető az anyag. Szeretnénk azonban azon meggyőződésünknek hangot adni, hogy szándékunk és eddigi munkánk jó célt szol­gált. Olyasminek teremtettük meg az alapjait, amelyre már építkezhetünk a további­akban. Amire titkon gondoltunk, nem következett be, hiszen nem lett belőle országos mozgalom. Mégis országos érdeklődést váltott ki és irigyelt példa lett mindenütt. Hogy másutt mégsem tudták megvalósítani, az arra mutat, hogy vagy az akarat, vagy a lehetőség hiányozhatott. Vagy pedig mindkettő. Pedig az emberi teljesítményeknél nincs fontosabb. Kiváltképpen a szűkebb hazáért hozott áldozatoknál nem. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom