Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Feiszt György: Kondor József kőfaragómester emlékezete

Madonna Merseváton család őrizetében nem maradtak fenn. Nem sikerült fellelnünk mintakönyveit és semmit sem tudunk a kövek beszerzésének forrásairól.

5 Kondor József 1909-ben határozta el, hogy működésének színterét Szombathelyre teszi át. A Széli Kálmán /ma Savaria/ utcában vett meg egy telket 22 ezer koronáért. Lakóházat terveztetett és itt kívánta felállítani kőfaragó műhelyét és raktárát. Elképzelése nem várt ellenállásba ütközött. Első fokon azzal utasították el, hogy a tervezett lakóház földszintes, ezért nem illik az utcaképbe. Ekkor a Weiss Oszkár céggel terveztetett emeletes háztervet nyújtott be.

6 Az igazi küzdelem azonban ezután következett. A szomszéd telkek tulajdonosai nem járultak hozzá műhelyének telepítéséhez. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy a kőfaragás és fűrészelés zajos, egészségkárosító tevékenység. De elutasító álláspontra helyezkedett a város mérnöki hivatala is. Városrendezési és esztétikai szempontokat hoztak fel, amelynek alapján kőfaragó műhely és sírkőraktár telepítését nem támogatták. Ez az álláspont azért is érthetetlen, mert a Széli Kálmán és a Szt. Márton /ma Tblbuhin/ utcák közötti területen két másik Rudetz és Viola féle sírkőraktár is működött már akkor. Erre az ellentmondásra épített Kondor József is fellebbezésében és joggal feltételezhette, hogy az elutasítások indokai mögött a konkurrens cégek megfoghatatlan és bizonyíthatatlan félelmei húzódtak meg. A közigazgatási huzavonát végülis a belügyminiszter 1912. márciusában kelt véghatározata zárta le, amely a Kondor cég működésének akadályozására felhozott indokokat törvényes alap nélkülinek nyilvánította.

7 1928-ban a szombathelyi iparkiállításon Kondor József munkásságát aranyéremmel tüntették ki.

8 Károly és Béla nevű fiai az ő műhelyében tanultak és 1930-tól Kondor József fiai cégelnevezéssel apjuk iparát folytatták.

9 A Kondor cég munkássága az államosításig zavartalanul folytatódott. Az emlékműkészíttetők itt rendelték meg a szovjet hősi emlékmű talapzatának és az Éhen Gyula szobor javításának munkálatait 1950-ben.

10 Ebből a műhelyből került ki az Entzbruder gimnázium (1962) az SZTK palota és a Derkovits lakótelep alapköve (1963) valamint a Hősök szobrának alapzati köve is (1964). Kondor József munkássága véleményünk szerint önmagában is érdemes volna egy művészet szempontú feldolgozásra, de mindenképpen szükséges volna egy a megye területén, utak mentén temetőkben álló kőszobrászati emlékek topografikus felmérésére, értékelésére. 129