Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Barbalics Imre János: Egy képes árjegyzék helytörténeti és néprajzi értékei

meg. Az eredeti szövegben egy elírás történt az érést illetően, mert a helyes érési idő november közepétől decemberig lehetett. No ez az elírás a nyomda ördöge lehetett. Ugyanígy helyi népi elnevezések húzódhatnak meg az alábbi megnevezések mö­gött. Körték: n 34.sz. Macskafej . Gyümölcse: igen nagy, kobakalakú sárga, igen rozsdás kellemes, s keresett asztali körte. Fája: igen erősen nő, rendesen s majdnem minden évben terem. Érik ősszel. 36.SZ. Tehénláb. Gyümölcse: nagy, zöldessárga, körtealakú, édesen fűszerezett, keresett főző gyümölcs. Fája: gyors növésű, magas koronájú, érzéketlen és igen bőtermő. Érik: októberben." 67.sz. Pásztor körte. Gyümölcse: nagy hosszú s gömbalakú, zöldessárga: jó asztali gyümölcs. Fája: igen erős, széles korán és gazdagon hoz. Érik: deczemberben." A megyék adottságai kedvezőek a téli alma és körte termesztésére s így e fajtakör­ből találhatóak a népi eredetű nevek is. Az egyéb fafajok közül említésre méltó a naspolya és gesztenye propagálása mint olyan fajoknak, amelyek őshonosak illetve kitűnően teremnek e tájon. A gesztenyék közül a japán óriási nemes gesztenye is szerepel az árjegyzékben. Igen tanulságos lenne a fenti faj idős példányát fellelni. Jellegzetes vasi növényszemléletet tükröz a következő cím: " Szeder és berkenyefa" a vasi szemlélet szeder alatt illetve szederfa alatt minden esetben Monist ért. A botani­kai szeder (Robus sp.) kódisszeder , tűskésszeder, útszéliszeder néven ismert. A dísz és sorfák cím alatt ismét a fenti jelenség olvasható. "Monis alba (szederfa)". Igen érdekes a korabeli elnevezése a ma simafenyő néven ismert Pinus strobus­nak "tömjén fenyő" feltehetőleg a kellemes tömjénre is emlékeztető gyantaillata miatt. A helytörténet, illetve gazdaságtörténeti értékelésnél igen érdekes és hasznos adatokat tartalmaz a "Kivonat az elismerő okiratokból" való részlet, mivel ha csak az ismertetett s elsősorban reklámcélokat szolgáló dicséreteket térképre hordjuk, egy igen érdekes és tanulságos ábrát kapunk, amely megmutatja azt a területet amelyre az árú eljutott. Ez a történelmi Magyarország, horvát Tengermellék, Csehország, Dél­Németország és a mai Ausztria területe. Ez viszont igen jelentős hisz az Osztrák-Ma­gyar Monarchia nagyrészén a Délnyugat-Vas megyei árúk ismertek. Kivétel ezen 1906-os árjegyzék szerint: Galícia Bukovina, Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Hor­vátország. De ha esetleg lehetőség nyílna a Csendlaki Uradalom minden árjegyzékét megvizsgálni ez is megváltozna. A népi elnevezéseken belül még a korabeli szakszókincs ma már kissé elavult szavait megismerhetjük. így ma bogyósokról beszélünk míg a századelején "Bogyá­rok" madárberkenye itt még "Madarász Berkenye" Az örökzöldek tekintetében igen érdekes a Rhododendron (Havasi rózsa) ajánlata, ami megmagyarázza a Nyugat-Du­nántúl idős rhododendronjainak esetleges eredetét is. Ugyanígy eléggé gazdag a tűlevelűek száma, ami szintén figyelemreméltó s a századelejei kertépítők számos ma még ismeretlen kérdésre adna választ megyénk történelmi, botanikai, kertészeti és még néprajzi vonatkozásokban is. 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom