Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Dabóczy Dénes: A történeti Vas megye világi enteriőr elemei

Egy 16. századi itáliai láda provenienciája ismeretlen. Valószínűleg magyar készítmény az a 17. századi későreneszánsz láda, mely Bozsokról származik. Az 1912-es Műtörténeti Kiállítás Katalógusa jónéhány korabeli ládát sorol fel. Többek közt az ikervári Batthyány kastélyból: két XVI. századi és egy XVII. századi olasz ládát.

27 A nagycsákányi kastély berendezéséből pedig egy faragott és festett medaillonokkal díszített XVII. századi velencei ládát említenek.

28 Hogy mennyire kedvelt volt ez a bútor a magyar otthonokban - így a Vas megyeiekben is - azt jól példázza Béri Balogh Ferenc 1663. március 1-i muraszombati házában írt végrendelte. A láda többféle használatáról van szó a testamentumban: "2.. az leveles ládában vagyon Ránky György magárul adott Levele.., 22... az Fiaimnak valamennyi fehér ruháim lesznek, és végh Vásznak, az egy fehér ruhás ládán kívül, kit Csányi Eörzsébeth Asszony feleségem hagyott éltében Testamentumban Balogh István és Balogh Péter Fiaimnak, ezen kívül mindennemű fehér Ruháimat hattam az két leányomnak, úgymint Balogh Zsuzskának és Balogh Klariczának nékik járandó párnákkal, és arany láncokkal, és arany gyűrűkkel együtt, amely arany mívekrűl irást tettem az Ládámban is 26... Regedében meg lészen az zöld vasas ládában írva summa szerint az Pénz mennyi lészen.. Ruhaneműk, aranytárgyak, textiliák, levelek, pénz, mindenféle ingóságok elzárására alkalmas bútor volt. Az utolsóként említett láda a kovácsoltvas kincsesládák körébe tartozhatott. Ezekből maradt meg elég sok Magyarországon. Vannak festetlenek, de legtöbbjük borsózöld és rajtuk élénk festésű virágos dísz kis tájképpel váltakozik. Béri Balogh Ferenc végrendeletében van még szó fegyverekről, lószerszámokról, melyeket fiaira hagyja. Balogh Zsuzska leánya számára:".. egy Selyem paplant, két Rácz Paplant és két Szőnyeget, egy-egy asztalra valót, egy ezüst kannát, hat ezüst kalánt.."

31 Az interiőrök másik nagyon fontos bútordarabja az asztal. Használatáról megoszlanak a vélemények. Radvánszky Béla Apor Péterrel szemben a ládánál is fontosabbnak tartja. Mindenesetre gyakoriságára nem panaszkodhatunk. Nádasdy Tamás kanizsai várában az inventárium 1549-ben 15 asztalt sorol fel.

32 Több reneszánsz-kori asztal volt még a múlt század végén is Németújváron a várban. Kiváló munka az a XVI. század közepi észak-itáliai asztal, amelyhez hasonló lehetett a Nádasdyak birtokában is.

34 De nem szabad megfeledkeznünk a helyi mesterekről sem. Tárgyi anyag hiányában nem tudjuk felmérni munkáik értékét, de nem maradhattak el színvonalban nagyon koruktól. Nádasdy Tamás sárvári "asztalgyártókat" is foglalkoztatott.

35 A XVI-XVII. századi asztalok különféle fajtáit ismerjük leírásokból. Voltak kerek, négyszögű, sokszögű és kihúzható asztalok a helynek megfelelően. Ezeknek gazdag változatait mutatja be egy XVII. század végi leltár a sárvári várból, mely Draskovich Ádám és Pál osztozkodásakor készült. E szerint volt itt: ágy elé való festett kisasztal: vörösre pácolt régi asztal: kerek diófa asztal: diófa tábla asztal: hosszú asztal: közönséges parasztasztal,: két hosszú tábla asztal, egyik dupla (azaz kettősasztal): összejáró diófaasztal (kihúzható), szögletes asztal: egybe járó parasztasztal (ez is kihúzható).

36 A Thököly-leltár TÖmördön 1682-ben egy olyan asztalról tesz említést melv kilenc részből áll, közülük kettő félkör alakú, s a két végére való volt az asztalnak. A XVII. században már erős hatással van bútorművészetünkre a németalföldi és német, főleg délnémet művészet (jól példázzák ezt múzeumi gyűjteményeinkben lévő 103