Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - ESEMÉNYEK - Banga Lajos: Pénzek, bankok, értékpapírok

PÉNZEK, BANKOK, ÉRTÉKPAPÍROK Gyorsan változó, ellentmondásokkal, feszültségekkel terhes világunkban két szempontból is figyelemreméltó a Forradalmi Múzeum Szombathely, „Pénzek, bankok, értékpapírok" című kiállítása. Egyrészt igényesen elégíti ki a látogatók múlt iránti érdeklődését a témakör helyi és megyei vonatkozású tárgyi emlékeinek bemutatásával. Ugyanakkor a tárgyi emlékek (régi banképületek fotói, pénzek, kötvények, részvények, banki okmányok) formai szépségükkel is megragadok. Másrészt a piacgazdálkodás objektivitását az utóbbi időben nagyrészt elfogadó politika és gazdaságpolitika alapján fontos ismeretanyagot továbbít az újra alkalmazott régi pénzügyi fogalmak és eszközök megismeréséhez. Pénzek — bankok A pénz szó mögött köznapi értelemben többféle tartalom rejlik. A vagyonnak azt a részét értjük pénz alatt, amelyet azonnal fel lehet használni (készpénz, számlakövetelés, könnyen mobilizálható értékpapírok) vásárlásra, adósság fizetésére. A bankjegyek a bank fizetési kötelezettségei kezdetben a deklarált mennyiségű aranyra való átváltást garantáltak. A modern gazdaságok pénze hitelpénz. (Hitelnyújtással kerül forgalomba és hitel visszafizetéssel semmisül meg.) Kezdetben — még a XIX. században is — egy országban több banknak is volt bankjegy kibocsátási joga. Később a gyakorlat bebizonyította, hogy célszerű egy országban egy bankjegy forgalmazása. így országonként egy bankot ruháztak fel a bankjegy kibocsátási monopóliummal. A magyar gazdaság modern pénz- és hitelélete a XIX. sz. első felében kezdődött. Az 1836-ban megjelent hitelkötvény és az 1840. évi váltótörvénnyel fontos keretet biztosít a modern pénzügyeknek. A Fáy András nevéhez fűződő, 1839-ben létrehozott Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület megalakulása, majd az 1841-ben létrejött Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jelentette a modern bank és pénzügy kezdetét hazánkban, több évtizedig természetesen még a Monarchia keretén belül. E bankalapítás Vas megyei vonatkozásai is rendkívül érdekes és nagyon fejlett bankéletet tükröznek. (Kőszegi Takarékpénztár RT alakulása 1844. — takarékbetétkönyv.) A kiegyezés után a bankélet élénkült annak ellenére, hogy a különböző európai gazdasági válságok a fejlődést megszakították (1869—1873.) Az Osztrák—Magyar Monarchia közös „Nemzeti Bankja" 1878-ban kezdte meg működését. (Osztrák—Magyar Bank) Az akkori ezüst alapú forint pénzrendszer helyére 1892-ben a korona arany alapú pénzrendszer lépett. Megyei vonatkozású, hogy a pénzrendszer váltását kidolgozó bizottságban Széli Kálmán is részt vett. 1917-ben a megyében működő 8 bank és 47 takarékpénztár a bankéletének fejlettségét mutatja. (Felsorolás kiállítási katalógus). 91