Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Harmincéves a Naptár

zömbös számukra a visszajelzés; még a jószándékú bírálat is több, mint a visszhangtalanság. A bemutatott bibliográfiák közül Mayer Lászlóé példa is lehet módszerre, alaposságra, s legfőképpen arra, hogy a területet legalaposabban ismerő készítsen bibliográfiát. V. MOLNÁR ZOLTÁN HARMINCÉVES A NAPTÁR A szlovéniai magyarok szemléje földműves kalendáriumként indult, de végül is az értelmiség kiadványa lett. Földművesek naptára címmel 1970-ig elsősorban mezőgazdasági témájú írásokat hozott. Ezeket fokozatosan felváltották a nemzetiségi politika megvalósulásáról szóló cikkek (oktatás, sajtó, anyanyelvápolás), s egyre több helyi szerző verse és prózája jelent meg. A Naptár szerkesztését 1971-ben Szunyogh Sándor vette át, aki szerkesztési koncepcióját így fogalmazta meg: „ .. . ajánlom ezt a kis könyvet, amely nemcsak naptár akar lenni, hanem részben történelmi összefoglaló, részben irodalmi szemle is...". A Naptár a hetvenes évektől valóban honismereti és szépirodalmi szemle volt. A harminc évvel ezelőtt kitűzött céltői eltért, évek óta nem az átlagolvasóhoz szól. A szerkesztők, szerzők is dilemmában vannak: nyelvművelő feladatot is ellátó, olvasmányos kiadvány készüljön-e a nagyközönség számára, vagy legyen inkább kis példányszámú, de színvonalas rétegkiadvány? A Naptár köré csoportosult az elmúlt tíz évben a muravidéki magyar alkotó elit, mivel szinte ez volt az egyetlen publikálási lehetőség. A Népújság napilap és annak irodalmi melléklete a Muratáj hosszabb lélegzetű tanulmányokat nem tud közölni. A Lendvai füzetek témaköre sem bővült. Jelentős a Naptár irodalmi műhelyt teremtő szerepe. A muravidéki magyar irodalom bölcsőjénél ez az évkönyv bábáskodott. Szakfolyóirat híján tudományos igényű írásoknak is helyet adott. A legnagyobb hangsúlyt a kulturális hagyományok feltárására és ápolására fektette. Az 1989. évi Naptár (216 o.) a jubileummal kapcsolatos írásokkal kezdődik, majd a naptári rész következik szlovén és magyar névnapokkal. Az itt látható grafikákat és a címlapot (régi lendvai képeslapokból) Gálics István festőművész készítette. A muravidéki magyarok életéről, munkájáról szóló írások között olvashatunk a Hídak-Mostovi c. televíziós műsor tízéves jubileumáról (91 —99. o.) a domonkosfai malmokról (160—166. o.), muravidéki magyar népszokásokról (173—176. o.), Kót község történetéről 1768—1848 között (185—192. c). Az idei naptárt 18 oldal vers és próza zárja. A szerkesztő, Szunyogh Sándor szerint a Naptár a jövőben elveszti szemle jellegét és valódi kalendárium lesz. „A földműveseknek, a háziasszonyoknak és a család minden rétegének érdekes olvasmányokat fog kínálni. Lesz benne humor, mese, elbeszélés, háztartási tanácsadó, fejtörő és más egyéb. Bízzunk benne, hogy ezt követően bővül majd olvasóközönsége..." Mi pedig abban bízunk, hogy a szlovéniai magyar honismereti és helytörténeti kutatóknak, irodalmároknak illetve az értelmiségnek továbbra is lesz publikálási lehetősége. M. KOZÁR MÁRIA 86