Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: A sárvári nemzetőrség társadalmi összetétele 1848-ban

DOMINKOVITS PÉTER A SÁRVÁRI NEMZETŐRSÉG TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE 1848-ban i A reformkori előzményekre ds visszatekintő (1), spontán imaijd központilag szervezett nemzetőrség alakulások irodalma tekintélyes mennyiségű. Az 1848. évi szervezések hiányt pótló szintézise Urbán Aladár kutatásai nyomán készült ed. (2) A helyi nemzetőrségek szerveződéseinek feldolgozásai főképpen az őrseregek társadalmi összetételéről meglévő képet egészíthetik ki, illetve árnyalhatják. E mikrokutatás lis ezt tűzte ki céljaként, tárgyául Sárvár mezőváros nemzetőrségét választva. Ilyen irányú vizsgálattal — magasabb szintű hadszervezeti formánál —• e folyóirat hasálbjaiin is találkozhattunk, Molnár András a társadalmi összetétel középpontiba állításával la. kőszegi honvédtoiborzásokat dolgozta fel. (3) Dolgozatunkban a mezővárosi nemzetőrség júniusi állapotát vizsgáljuk, e kis egységet érintő csekélyebb személyi változások ismertetésétől eltekitve. (4) A mezővárosi polgárság fegyveres önvédelmi testületében a családi képviseletek, rokoni összeköttetések szálának felvázolásától is elálltunk. A győztes pesti forradalom la 12 pont 5. pontjában követelt nemzetőrség felállításához — a fennálló polgárőrség átalakítása mellett — már március 16án hozzákezdett. E lelkes szervezőmunka gyorsan átterjedt Budára is, majd rövidesen a nagyoíbb városok „közbátorsági választmányai" is megkezdték — több helyütt ellentétektől sem (mentesein, a. polgárőrségekre támaszkodva — a nemzetőrségek felállítását. A megyék reagálása valamivel hosszabb időbe tellett. (5) 1848. április elején Vas vármegye alispánjai is — a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány állásfoglalásának megfelelően — a polgári átalakulás fegyveres ibiztosítékának vélték a nemzetőrséget, bár abbéli véleményükéit sem hallgatták el, hogy volrt, mikor a zavarok előidézésében is szerepet játszottak. (6) A vármegye első alispánjához beérkezett becslés alapján április l-jén iSárvároitt már 100 fős nemzetőrség állott (7), e spontán alakulás legközvetlenebb előzményeihez a március il5-)i mezővárosi tanácsülés határozata szolgált alapul. Ez a belbéke megőrzésére, a Csényéből éjjelente a városba lopódzó tolvajok távoltartására (minden polgárt éjjeli őrállásra kötelezett. (8) Felfegyverzésükre Strieder Károly „vásáros" kéretett meg, párhuzamosan a vármegye folyamodásával, ami az „országos fegyvertárból" a szervezendő őrsereg számára 3000 db fegyvert igényelt. (9) E vármegyei kérést, mint ahogy a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányhoz beérkezett hasonló tárgyú kérések sokával is esett, elutasították. 1848. április 21-én miniszterelnöki körlevél rendelte el a nemzetőri szolgálatra kötelezettek összeírását. Vas vármegyében a szolgabírói járásokra lebontott összeírást wiájus 3-án kezdték meg. (10) Június 12-én érkezett fel az Országos Nemzetőnségi Haiddtanácshoz a sárvári összeírtafcról készült jegyzék, mely a nemzetőrök nevei mellett feltüntette életkorukat, „polgári állásukat", a köznemzetőröktől megkülönböztetve a tisztikar tagjait. (11) .Ekkor a 137 főből 8ŰHan, 58,39%-a, voltak már felfegyverezve. A többiek vagyontalanságukra hivatkozva az állaim segítségét kérték. 68"