Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - ADATTÁR - Kuntár Lajos: Valós és emlékképek szülőfalumról

A régi iskola 1700-as évektől a házak számozása, itt létesült az első iskola és a malom is ezen a részen működött. Äz őriszentpéter felől érkező postaút. az 1785-ben készült térkép bizonysága szerint, Alsószeren vezetett át a Rábán és haladt tovább Vasszentmihály (akkor még Rábaszentmihály^ felé. A térkép „Das Dorff Schriedling" névvel jelzi a folyó két partján elterülő részt és „Das Dorff Klein Schriedling"-ként a különálló nyugati részt, a mai Felsőszert. Mivel a Rába gyakran elpusztította hídjait és rátelepült malmait, a vidék földesura, a szentgotthárdi cisztercita apátság, az 1813-as nagy árvíz után az általa építtetett Malomcsatornára helyezte át malmát és ehhez biztosítva a közlekedést, új utat és hidat építtetett. Csörötnek mai faluszerkezetének alapjai tehát az ős-falura épült Alsószer, a Rába bal partjára települt Túlsószer (gyakran emlegetik ma Kiscsörötnekként) és a múlt század első felében kialakult Felsőszer. Mivel az utóbbiban építtette az apátság a kocsmáját (ennek bérlői szedték a hídvámot), a nagy forgalmú kovácsműhelyt, közelében az új malmot, a molnárok lakásaival, aztán később idekerült a körjegyzőség, a posta, központi jelleget kapott. A faluközpont ma is a nyugati részen van, hiszen ide épült a kisvendéglő, a vegyesbolt, a két víz között áll a tanácsháza, a művelődési ház, a körorvosi rendelő, az óvoda. A Felsőszerre támaszkodik a tulajdonképpen Magyarlak határában felépített „csörötneki" körzeti iskola, az új posta, valamint az értelmiségiek részére létesült négy lakás. Az augusztusi kánikulában, aki csak teheti, behúzódik a hűvös lakásba vagy az udvarokat beborító diófák, esetleg szőlőlugas árnyékába. A temető felé haladva, délelőtt lévén, elsősorban fiatalokkal találkozom. Egészen elvétve köszönt rám közülük valaki. Tudom, hogy ők nem ismernek személyesen, de 41