Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - MŰHELY - Simonné Györfi Zsuzsa: Ifjúsági honismereti mozgalom Vas megyében

SIMONNE GYORFI ZSUZSA IFJÚSÁGI HONISMERETI MOZGALOM VAS MEGYÉBEN A hazaszeretet kialakítása minden pedagógus feladata, — de az oroszlánrészt mégis a történelmet tanító nevelőknek kell vállalniok. Ma már úgy érezzük, hogy a kollégák jelentős része e magasztos cél érdekében sokat is tesz. A hazaszeretet elmélyítése a szűkebb haza, a szülőföld, a megye, a lakóhely, megismerésével, az ehhez való érzelmi kötődéssel képzelhető csak el. Szeretni, óvni csak azt lehet, amit ismerünk. Éppen ezért igen fontos 10—14 éves korban az érzelmi-értelmi nevelésen nyugvó történelem tanításon belül a megyénk múltjának, jelenének a megismertetése. Mégis találkozunk olyan szemlélettel, amely a helytörténeti munkát csak az iskolai honismereti szakkörrel azonosítja. Való igaz, hogy a kapcsolat fennáll, de ha arra gondolunk, hogy a szakkör tagjainak a létszáma csak 10—15 fő, akkor látnunk kell, hogy ez elenyészően kevés az összlétszámhoz viszonyítva. Ez csupán magot képez általános iskolánkban a teljes munkához. Joggal felvetődik a kérdés: hol és hogyan lehet úgy foglalkozni a szűkebb haza megismertetésével, hogy az mind több gyerekhez eljusson és hatása megmaradjon. Két alapvető színtér alkalmas erre: a tanóra és a tanórán kívüli foglalkozás. Az első előnye, hogy mindenki részt vesz rajta, tehát legszélesebb körben adhatjuk át az ismeretet. Második lehetőség a szakköri munka, a fakultáció, az egyéni pályázatok, a különböző versenyek, a Magyar Úttörőszövetség által szervezett közösségi játékok. Igen hasznos kiegészítő lehet mindkét esetben a jól előkészített, tudatosan tervezett tanulmányi kirándulás, amelynek értékét az alapos tanári ismeret és lelkesedés szabja meg. A súlyponti helyet — a résztvevők száma miatt is — a tanórai munka foglalja el, az ezzel kapcsolatos feladatokat „Az általános iskolai nevelési és oktatási terv" is tartalmazza. Ebben arra ösztönözzük nevelőinket, hogy ahol a tananyaghoz helytörténeti ismeretanyag is kapcsolható, ^ azt részletekbe menően beszéljék meg, bő jegyzeteket készítsenek, gyűjtőmunkát végezzenek. — lehetőleg a tanulók bevonásával. E téren segítséget nyújthat a megyei tanács által kiadott „Helytörténeti Olvasókönyv", valamint a „2. Levéltári Évkönyv — Vas megye múltjából". Mivel e kiadványok az iskolák jelentős részében ma már hiányzanak, újabb — esetleg átdolgozott — kiadásuk időszerű lenne. Az egyes órák anyagához kapcsolódó helytörténeti ismereteket a helyi tanterveknek kell tartalmazniuk. Ezek összeállításához a jövőben fokozott segítséget nyújtunk. A helytörténeti órák tanításához teljes órákat is előír a tanterv — az 5—6— 7. osztályokban évi 3—3 óra, a 8. osztályban 5 óra fordítható erre. A négy év alatt ez 14 óra, amely az összes történelem órák 4,8%-a. A 14 órából 3 óra anyaga törzsanyagként szerepel a 8 osztályban. 32