Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)
1. szám - MŰHELY - Kiss Mária: A szombathelyi Egyházmegyei Levéltár és Könyvtárról. Interjú dr. Sill Ferenc igazgatóval
el a győri, a veszprémi és zágrábi püspöki levéltárakból* is. A püspöki levéltárban a Szombathelyi Püspökség intézményeinek megalakításáról és működéséről, a művészi értékű épületek és egyéb alkotások múltjáról, az egyházmegye kormányzásáról és fegyelmi rendjéről, az oktatási intézmények működéséről (iskolatörténet) időrendben helyezték és helyezik el az iratanyagot. Az egyházmegyei könyvtár magában foglalja a Szily püspök által 1791-ben megalapított székesegyházi könyvtárat, amely később szemináriumi könyvtár néven a teológiai főiskola könyvtára lett, a püspöki könyvtárat, amely a szombathelyi püspökök hagyatékából alakult ki, a Herzán-könyvtárat, amely országos hírű könyvgyűjteménye a bibliofil Herzán bíborosnak, és a Szent Márton Kölcsönkönyvtárat, amely jelenleg raktári helyzetben van. Ebben az egyházmegyei könyvtár néven ismert intézményben eszmei értékű kódexek és ősnyomtatványok, művészi értékű metszetek, értékes régi könyvek és hungaricak vannak. Több olyan értékes, tudományos mű, kézikönyv és ritka kiadvány, amely Vas megyében csak itt található meg. A könyvtár a tudományos kutatás előtt nyitva áll, és nagyterme, amely 1885-ben készült el, idegenforgalmi program keretében csoportosan is megtekinthető. Igazgató úr neve helytörténészként is ismert, kérem, ismertesse pályafutását! Középiskoláimat Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és Esztergomban végeztem. A Marianus Ferences Rendtartomány tagjaként előbb a szombathelyi ferences főiskolán, majd a szombathelyi egyházmegye kispapjaként a Budapesti Hittudományi Akadémián folytattam tanulmányaimat. Külön stúdiumot végeztem a kánonjog területén. Közben Radó professzornál hallgattam kodikológiát és némi bepillantást kaptam a paleográfiába. Kovács Sándor megyéspüspök úr 1957-ben könyvtárosi feladatokkal bízott meg. Ekkor kapcsolódtam be a helytörténeti kutatásokba. Szerepet vállaltam a Vas megyei és a Zala megyei helytörténeti lexikonok forrásfeltárásában, és a vasvári járás községi történetének megírásában. Mint az egyházmegyei bíróság jegyzője, könyvtárosi megbízatást is kaptam Géfin Gyula könyvtár- és levéltár igazgató mellett. A Vasvári Káptalan levéltárának középkori okleveleit, továbbá jegyzőkönyveit regesztáztam ki a helytörténeti anyaggyűjtés céljára. A Vas megyei Helytörténeti Lexikon szerkesztésében a vasvári járás községeit készítettem el. A vasvári járásban 96 település összegyűjtött adatait foglaltam keretbe a munkaközösség által kidolgozott szempontok szerint. Ezek között természetesen sok település a történelem folyamán már megszűnt, vagy egymásba olvadt. Éppen a megszűnt település helyének megállapítása volt nagyon érdekes feladat. Határjárások, határviták, dűlőnevek segítettek egy-egy eltűnt település helyének meghatározásában. Számomra érdekesek voltak még a megszűnt plébániákra, vagy elpusztult templomokra, a templomok középkori festésére vonatkozó (mennyezeti táblafestés, aranyozás) adatok is. A források gazdagsága, változatossága, azok alapos ismerete nyilván ösztönözte arra, hogy publikációs tevékenységet folytasson. Milyen témák keltették fel érdeklődését? A rendelkezésre álló és jórészben még nem publikált levéltári anyag nagysága, színes gazdagsága első pillanatra csodálatot kelt, de aztán nyomasztóan hat az emberre. A kutató kevésnek érzi magát, mert egy-egy iratcsomó átol16
