Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ADATTÁR - Farkas Imre: Népszokások Jánosházán a századforduló körül

Másfajta festési mód ún. a tojást börzsönyforgács (apró faforgács, valamiféle festékkel átitatva) és hagymahéj levében főzik meg. Lehet erre karcolni, vagy festeni is mintát, de a régi módszer szerint a friss tojásra olvadt viasszal lúdtoll vagy fapálcika segítségével zsinórszerű mintát rajzoltak és ezután tették színes vízbe megfőzni. A vízből kivéve lepattogzott a viasz, s helyén fehér minta maradt. A húsvéti nyuszi nem régi vendég nálunk, csak a mi századunkban terjedt el a bárányka helyett, mert az volt ilyentájt kicsi és kedves állata a gyerekeknek. Tojásba dobás A fiúk körében a tojásba dobás dívott, amit legszívesebben a templom-domb udvaron (de máshol is) a bástya, vagy a Szilvásréten csináltak. Volt is emiatt sok baj, mert a nagy lázban nem hallották meg a beharangozást és ezért volt idő, amikor a plébános betiltotta a tojásba dobó játékot. A leányok egymásközt csereberélték a tojásokat, vagy dobó-kapós játékkal szórakoztak a piros tojással. Nemegyszer a fiúkhoz kerültek vissza a tojások. Bizony mindenképpen nagy volt az elhasználódás a tojások körében. Szokás volt még a kézben tartott tojásba verés is. A tojásba dobás egyébként a következők szerint történt: Egy vállalkozó szellemű fiú a saját piros tojását letette — lehetőleg fal mellé — a földre. Pár lépés távolságból egy másik fiú „hatos" pénzzel igyekezett belevágni a tojásba. Ha a pénz bent maradt a tojásban, a tojás az övé lett, ha pedig nem sikerült neki, a pénz a tojást letevője lett. Lu cázá s December 13-án Luca napja van. A legrövidebb nappalok egyike. A község gyermekei már napokkal előbb lázasan várják ezt a napot, hogy több évszázados szokásnak eleget tegyenek. A néphit szerint ha Luca napján szalmát szórnak a háziasszony elé, a szokásos szöveget elmondják, jó tojók lesznek a tyúkok. Luca napján tehát hajnalban elindulnak a gyermekek egy-egy csoportban, ketten-hárman, hónuk alatt egy csomó szalmával. A szalma egyrészét a konyhában elszórják és ilyeneket énekelnek: Luca, luca kitty-kotty, tojjanak a tikok, Cin legyen a táljok, vas legyen a fazekok, Ólom legyen a kanáljok, hátas legyen a lovuk, Borjas legyen a tehenjek, hízós legyen a disznajuk, A gazdának bort, búzát, a gazda asszonynak tyúkot, ludat kívánunk. Aki nem kapott ezért a sok jó kívánságért egy kis almát, diót, aszalt gyümölcsöt, az így folytatta: Adjon Isten száz óllat, egy malacot, hogy az egyikből a másikba futkosson. Korbácsolás Aprószentek napján, december 28-án, szokás volt községünkben a korbácsolás. 8—14 éves gyermekek 4—8 fonatú fűzfából fonott korbáccsal járták az ismerős házakat, ahol nagy-nagy kímélettel megérintették korbácsukkal a ház minden lakóját, miközben e szavakat mondták: Kelléses ne legyen ez új esztendőben! Mindez a művelet jó kívánságnak számított, miért is pár fillér jutalomban, alma, dió, illetve süteményt kaptak. 58