Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ADATTÁR - Musits Jenő: Ilus néni. Greisinger Ottóné emlékére

nárnő lett az egyik. A válóperes ügyekben és sürgős esetekben kérték az ülnöki székbe. Érinteni is sok azokat a területeket, amelyeken Greisingerné dolgozott a munkáshatalomért 1919-ben, személyi haszon nélkül a népért, városáért, gyermekekért, pedagógusokért. Aztán megbukott a Tanácsköztársaság! Országszerte folytak a Prónay—Héjas-különítményesek által elkövetett tömeggyilkosságok. Ezrek kerültek börtönbe. Állástól felfüggesztések, fegyelmik lavinája hömpölygött gátlástalanul. A pedagógusok ellen kíméletlen ítéleteket hoztak. Greisingerné sem kerülhette el a számonkérést. Darutollas terroristák jelentek meg villájában. Letartóztatták. Fényes nappal, feltűzött szuronyok közt kísérték végig a városon, hogy megrettentsék a lakosságot. A lovassági laktanyába vitték. Megindították ellene a fegyelmi vizsgálatot is. A polgármester 1919 decemberére tűzte ki fegyelmi tárgyalását. 1920. augusztus 25-én az iskola tantestületi alakuló jegyzőkönyve „fegyelmi vizsgálat miatt távol" kiemeléssel tünteti fel még mindig Greisingernét. Pedig a kormányzat ekkor már rádöbbent, hogy pedagógusok nélkül nem forog az ország kereke. Miniszteri rendelet utasította a hatóságokat, hogy a pedagógusfegyelmiket 1920. közepéig be kell fejezni. Greisingerné fegyelmi vizsgálata még 1921-ben is tartott. Az ügyészség bűncselekmény hiányában beszüntette ellene a nyomozást. Ami az ügyészségnek nem sikerült, végrehajtotta a fegyelmi bizottság. Vass miniszter Greisingerné tanárnőt 1921. március 12-én hozott ítéletével állásától véglegesen megfosztotta. Ismeretlen, mit érzett, mit szenvedett az érzékeny, melegszívű, tanárnő. Jelleméből, akaraterejéből, tettrekészségéből fakadóan, nem törődött bele a Vass miniszter által jogerőssé, megfellebbezhetetlenné vált ítéletbe, amely izgatás, erkölcsrombolás, hazafiatlanság címén ítélte el. Felháborította a másokért küzdő, áldozatot hozó, két fiát a hazáért feláldozó, hadirokkantat gondozó édesanyát, a lelkiismeretesen dolgozó tanárnőt a megbélyegző ítélet. Nekiindul fórumról fórumra, személytől személyhez, hivataltól hivatalig, hatóságtól hatóságig igazának büszke tudatában. Akarattól összeharapott fogakkal ment mindaddig, amíg ki nem csikarta fegyelmi ügye újrafelvételének engedélyezését. Az új fegyelmiben felháborodottan tagadja a hazaellenesség, hazafiatlanság vádját, amikor két hősi halottat és egy hadirokkantat adott a hazának. Tiltakozott a családellenesség vádja ellen is. Mintaszerű családi életét, öt gyermeket világrahozó édesanyaságát tárta elő. Elismerte, hogy a munkástanácsnak, direktóriumnak, művelődési osztálynak tagja volt, de tisztségéb s

n senkinek rosszat nem tett, kárt nem okozott, személyes haszna nem volt, anyagi előnye nem származott. Az igazgatói megbízást nem kérte, amit maga Pálffy igazgató tanúsított is vallomásával. Az igazgatói illetményeket nem vette fel, azokat mindvégig Pálffy Boldizsár igazgató élvezte. Elismerte, hogy Celldömölkön a nőgyűlés előadója volt. Előadásában nem izgatott, hanem a nők védelméről beszélt. Se a haza, se a család ellen nem szólt. Előadásra azért kérték fel, mert egész életében a nők jogaiért harcolt. 54