Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ADATTÁR - Musits Jenő: Ilus néni. Greisinger Ottóné emlékére

MUSITS JENŐ ILUS NÉNI GREISINGER OTTÓNÉ EMLÉKÉRE Kerecsényi Ilona Terestyén Szecsőd (Magyarszecsőd)) községben, Vas vármegyében született 1861. augusztus 18-án. Atyja Kerecsényi János református lelkész volt. Édesanyja Mozgay Franciska. Gondos családi és iskolai nevelésben részesült. Anyanyelvén kívül elsajátította a németet és a franciát. Matematika-természettudomány szakon szerzett poigári iskolai tanári oklevelet. Házasságot 1887. augusztus 28-án kötött Körmenden a 27 éves Greisinger Ottó szepesváraljai születésű, polgári iskolai rajztanárral. Mindketten Szombathelyen tanítottak. Férje a fiúiskolában, ő a polgári leányiskolában, Szombathelyen is laktak. Példás családi életet éltek. Házasságukból öt élő gyermekük született. Tanítványai nagy szeretettel emlékeznek meg oktató-nevelő munkájáról. Elmondják, hogy világosan, érthetően, határozottan magyarázott. Tanóra végén visszakérdezte a tanulókat. Meggyőződött, hogy mindenki megértette-e az anyagot. Határozott egyéniségnek ismerték. Nagyon szigorúan, és sokat követelt. Protekciót nem ismert. Minden volt növendéke az igazságosságát említi elsősorban, aztán a kedves természetét, kellemes modorát. A nagy műveltségű tanárnő alkotó tevékenysége nem szűkül az iskolára. Tettekre sarkallta feminista meggyőződése. Műveltségénél fogva eredményes harcosa volt a nők egyenjogúságának. Közismert agitátora volt a női egyenjogúságnak Részt vállalt Szombathely társadalmi életének minden megmozdulásában, ahol nőkről, anyákról, gyermekekről volt szó. Tevékenyen dolgozott az Anyaés Csecsemővédő Egyesületben. A Ferenc József-i „Békeidőnek"' azonban véget vetett az első világháború. Szombathelyen ez úgy indult, hogy 1914. nyarának egyik vasárnapján rikkancsok futották végig a várost. „Meggyilkolták a trónörököst!" A hírt katonai mozgósítás követte. Behívták a város házi ezredének, a 83. gyalogezrednek tartalékosait. Pár nap múlva a szerb határ felé elindultak az első menetzászlóaljak. Kitört az első világháború. Már a következő napokban harctéri sebesülteket hozó vonulok érkeztek. Oly tömegekben ontották a sebesülteket, hogy a kórházak képtelenek voltak befogadásukra. Épületekben, köztereken, kórházi felszerelésben a közeli front készületlenül találta a várost. Csak szükségmegoldásokra nyílt lehetőség. Az iskolaépületeket vették igénybe kórházaknak. Greisingerné, a segíteni mindig kész asszony, tág munkaterületet talált a sebesült katonák között. Áldozatos tevékenysége értékét növelte, hogy mindhárom fia kint harcolt a fronton. Nem csoda, hogy fáradhatatlan lendülettel dolgozott a sebesült katonákért. Motorja volt az adományok összegyűjtésének, példamutatóan, maga járt elöl az adakozásban. Részt vett a katonai kórház önkéntes betegápolói munkájában. 52