Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ADATTÁR - Regős János: Az 1877. évi népiskolai tanterv és Vas megye

Az iskolázás útján történő céltudatos magyarosítás! törekvések folyamatában a fenti dokumentum életre hívása fontos állomást jelentett. E törvény megjelenésével nyíltan hozzáláttak ahhoz a tervszerű, nacionalista szemléletű akció végrehajtásához, mely a nemzetiségek művelődési jogainak likvidálását célozta. Az uralkodó osztálynak ez a politikai stratégiája, mely „egységessé" akarta tenni, „nemzetivé" a soknemzetiségű lakosságot éles ellentétben állt Eötvös József irányelveivel, aki az anyanyelv élőbbségét hirdette a népiskolai oktatásban. A szélesre kiterjesztett, anyagi áldozatokkal „táplált" akció nagyfokú elkeseredést váltott ki — országszerte — a nemzetiségek körében és fokozódó ellenállásba ütközött a végrehajtás során. (Ennek a problémának a részletes taglalása azonban már nem tartozik a jelen feladataink hatáskörébe.) Itt teszünk még említést azokról a központi rendelkezésekről is, melyek ugyancsak az 1877. évi népiskolai programot voltak hivatva kiegészíteni az évek folyamán. 1882-ben a 12.196/1881. sz. rendelettel a kézimunka tanítását is előírja a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a népiskolákban. 1855-ben a 48 580. számú rendelettel „mezei gazdaság és kertészet" oktatását — mely az 1869. évi tantervben gyakorlati jelleggel kapott helyet, elméleti vonatkozásokkal egészítik ki, és természettudományi tárgyakkal kapcsolják össze. 1885-ben került sor az egészségtan című tantárgy programba iktatására.

21 1885-ben a kultuszminisztérium rendeletet bocsát ki „A tanítási anyag megkülönböztetésére szolgáló elvek az osztott és osztatlan elemi iskolákban" címén.

22 A túlterhelés felszámolása érdekében készült — a fővárosi elemi iskolák számára — 1884-ben és 1886-ban egy-egy tantervjavaslat. 1890-ben megtartott IV. egyetemes tanítógyűlésen „a népiskolai tanterv módosítása, tekintettel az osztott és osztalan népiskolákra" címén tűzik — széles körben — vitára a népiskolai programot. 1896-ban országos méretekben bontakozik ki vita atekintetben, hogy külön-külön tanterv célszerű-e az osztott és az osztatlan népiskolák számára, vagy pedig egységes szempontok szerint szerkesztődő.

23 Témánk tanulságainak összegezéseként mindenekelőtt azt kell kiemelnünk, hogy az Eötvös József által „megálmodott" közoktatási program útjára bocsátása során szerzett tapasztalatokat messzemenően figyelembe vették az 1877. évi tanterv elkészítése során. Az előbbi dokumentummal szemben a mostani, általában helyesirányú korrekciókat, a fejlődést elősegítő változtatásokat tartalmaz mind tartalmi, mind pedig módszertani vonatkozásokban. Kiemelendő például a természettudományos szemlélet érvényesítésének szándéka az egyes tárgyakban. A nagy elánnal és a jelek szerint, hatalmas energiabefektetéssel elkészített tanítási programok azonban alig mutatnak az eredményesség irányába. Bizonytalan szakmai hozzáértés derül ki azok olvastán olyannyira, hogy szinte kerékkötőivé válhattak — esetenként — a didaktikai szempontok érvényesítésének, és alig szolgálhatták a megértetés alapvető feltételeit. Véleményünk szerint a „lenti" munkában, tehát a végrehajtás területein: az iskolákban vajmi kevés támogatást élvezhettek a hatóságok részéről a nevelők, a gyakorlat sikere érdekében. Ez utóbbi megállapításaink megerősítésére mindenekelőtt a vasi levéltár fondjai nyújtottak kitűnő forrásanyagot. A mostani viszonyok ismeretében (bízvást remélhetjük, hogy a fejlődés további ütemének erősödésével a következő, az 1905. évi tanterv majd magasabb szintű kitekintésre nyújt alkalmat népiskoláink oktató-nevelő tevékenységének vizsgálata során.

24 50