Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - Rácskay Jenő: Ránki Roxi József (1909—1953)

RÄCSKAY JENŐ RÁNKI ROXI JÓZSEF (1909-1953) • 80 éves lenne, de már harminchat éve nincs köztünk Ránki Roxi József. Oelemacher Anna írja a művész 1977-ben rendezett emlékkiállítás katalógusában: ,,A művészet szolgálat a szatíra fegyveres szolgálata. Van aki tagadja, de aki tagadja, az sem bújhat ki a saját és korának bőréből.'" Ránki Roxi egész élete példázata volt ezeknek a gondolatoknak Ozorán született 1909-ben egy szabómester fiaként. Székesfehérvár volt útjának első állomása, az ottani főreáliskolában érettségizett 1927-ben. Művészethez, a rajzhoz való érzéke már középiskolás korában megmutatkozott. Érettségi után a hazai numerus clausus miatt a szabadabb légkörű polgári demokratikus Csehszlovákiában folytatta tanulmányait. A nagyhírű brünni (brünoi) német tannyelvű egyetem építészeti karán kezdte meg tanulmányait. A közeli, és német tannyelve miatt szívesen látogatott egyetemen több, a munkásmozgalomban később jelentős szerepet betöltő magyar diák tanult. Ezt a baloldali elkötelezettséget jórészt az egyetemnek, és azt inspiráló, körülvevő légkörnek köszönhető. Bár Roxi látogatta az előadásokat, nagyon hamar megmutatkozott tehetsége és vonzalma a grafika szatirikus és groteszk oldalához. Egyetemi tanulmányai fokozatosan háttérbe szorultak, majd a műegyetemi tanulmányait abba is hagyja. Csak az írással és főként a rajzolással foglalkozik. Vonzódása a groteszk témákhoz még a könyvillusztrációban is kimutatható. Felnőttéválásának időszaka egybeesett a 20-as évek végi, részben politikai töltésű német avantgárd kiteljesedésével. Legnagyobb hatással Georg Grosz, Otto Dix, John Haertfield voltak munkásságára. A német művészekhez fűződő viszonya meghatározta a hazatérése után követendő utat is. 1933-ban a Hitleri „Machtergreifung", a fasiszta hatalomátvétel után tért haza a világgazdasági válságból kilábalni készülő Magyarországra. Elkötelezettsége, vitriolos tintájú írásai, grafikái miatt igencsak szűk volt a munkáit közlő sajtótermékek száma. Többi kortársához hasonlóan ő is reklámgrafikával kereste kenyerét. Ebben a műfajban, Bíró Mihályhoz hasonlóan Roxi is kiemelkedő sikereket ért el. A Flóra, Kalodont, Modiano, Nikotex stb. grafikája jelentős szegmentumai a magyar reklámtörténetnek. A Szociáldemokrata Párt keretében működő Szocialista Képzőművészek Csoportjának 1935-ben lett aktív és tevékeny tagja. Pátoszt, naturalizmust nélkülöző gondolkodtató művészete stílusában elütött a jórészt „proletkultos" művészeti tendenciától. Műveiben kíméletlen gúnnyal szállt szembe az akkori időszak visszásságaival, hamis közhelyeivel. Különösen élesen állt szemben a hatalom privilegizált birtokosaival. „A kisasszony ma túlórázik" műve a hályas, pökhendi főnököt, és a neki kiszolgáltatott titkárnőjét mutatja be. Roxi művészetének aktualitását adja, hogy több proletkultos „osztályharcos" társával szemben legtöbb alkotásában megtalálta azt a mondanivalót, ami felülemelkedik a napi politika belemagyarázásain. A dagadt, gőgös főnök, és a túlórázó titkárnő esete a legjobb példa erre, hisz napjainkig hány kabarétréfa, korrupciós ügy kapcsolható ehhez 12