Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - MŰHELY - Nádasdy Lajos: A Dunántúli Református Egyházkerület tudományos pápai gyűjteményei

Kézirataink közül különösen kiemelnék kettőt. Az egyik a híres Liber le­gum coetus Papensis, az 1585-ös iskolatörvények 1724-ben készült másolata; a másik Kocsi Csergő Bálint gályarabságot szenvedett professzor 1679—82 s 1693—95 évekből való „oratios" könyve, amely iskolai évzáró ünnepélyeken diákokhoz s szülőkhöz intézett buzdító beszédeket tartalmaz, köztük ötöt ma­gyar nyelven, ma is érvényes s megszívlelhető intelmekkel, tanácsokkal. A Jókai, Petőfi s Orlay Petrics kéziratok, az 1841—44. évi első képzőtár­sasági érdemkönyv a szerzők autográf írásaival, féltve őrzött kincseink közé tartoznak. Igen nagy értéket jelentenek az 1848-as szabadságharc kéziratos em­lékei, köztük honvéd összeírások, nemzetőr névsorok, s öt Kossuth-levél is. A könyvtár egyik értékes különgyűjteménye az éremtár. Az emlékplakett állománnyal együtt a teljes éremgyűjtemény jelenleg 12 000 darab, mely rész­ben katalogizálva van s most folyik annak befejezése. Kiemelkedő értékű metszetgyűjteményünk a Baldáesy-metszetgyűjtemény, melyet az olasz származású magyar főúr 1863-ban ajándékozott főiskolánknak. A 2500 metszet között Dürer, Rembrandt és Rubens alkotások is találhatók. Festmény és szobor gyűjteményünk mellett van könyvtárunknak egy mu­•miája is. Ez a múmia 1884-ben Auhmimban, a görögök egykori Panapolisában végzett ásatások során került napvilágra. Markstein Károly egykori pápai kol­légiumi diák 1885-ben vásárolta meg Egyiptomban s hálából a főiskola régiség­tárának adományozta. A mintegy 2600 éves múmia és 3200 éves sycomorfából készült festett, képírásos fakoporsó a Papensia teremben látható. Milyen a könyvtár mai helyzete, hogyan szolgálja a közművelődés, a köz­élet, a helytörténet és a honismeret ügyét? Könyvtárunk mint mindenkor, úgy ma is élő könyvtár. A megvalósulás közel­ségébe került napjainkban az a mindenkori elképzelésünk, hogy a könyvtár a jelenleg is helyet biztosító épületben, a Petőfi Gimnáziumban bővülhessék. R*eális reménység van arra, hogy a könyvtár térbeli folytatásaként két tante­remmel gyarapodhassék, s így a hosszú ideje tartó és a munkánkat s fejlődé­sünket akadályozó, korlátozó helyhiány megszűntével elhelyezési gondjaink megoldása mellett, még intenzívebben szolgálhatjuk a tudományos kutatást. Pápai látogatásakor 1987 év őszén dr. Köpeczi Béla akadémikus, akkori mű­velődési miniszter felvetette művelődéstörténeti kutató társaság alapítását, melynek bázisa Gyűjteményünk lenne. Ennek a gondolatnak jegyében hatá­rozta el jónéhány budapesti és pápai történész, tudós, író, művész, könyvtári, múzeumi és levéltári szakember, hogy létrehozza a Pápai Művelődéstörténeti Társaságot azzal a céllal, hogy elsőrenden a város és környékének, majd távo­labbi területeknek művelődéstörténetét kutassa, feldolgozza s tevékenységével hozzájáruljon a korábban szellemében példamutatóan gazdag Pápa kulturális fejlődéséhez és gazdagodásához. Az 1988. október 14-én és december 9-én Bu­dapesten az Eötvös Klubban ülésezett és megalakult társaság díszelnökének Rab Zsuzsa költőt, titkárának dr. Tungli Gyula főiskolai docenst, pápai ügyve­zető elnökének Kövy Zsolt gyűjteményi igazgatót, budapesti ügyvezető elnö­kének pedig Süpek Ottó dr. egyetemi tanárt választotta meg. A könyvtár sokirányú közművelődési szolgálatot végez. Munkatársai részt vállalnak a város művelődési osztálya által kezdeményezett és irányított isko­latörténeti munkaközösség munkásságában. Irodalmi és iskolatörténeti előadá­sokat tartottak a pápai középiskolák diákságának, segítségül voltak az ősi diák­városok pápai találkozójának megrendezésében. Értékes rajzanyagot kölcsön­zött a könyvtár a bemutatott Pérely Imre életútját, művészetét méltató kiállí­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom