Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - Horváth Ernő: Vasi természettudósokra emlékezünk

BATTHYÁNY BOLDIZSÁR (1543—1590) Humanista műveltségű főúr, híres törökverő hadvezér, aki szabadidejében a botanika tudományának is hódolt. A természettudományok első hazai mecénását tiszteljük benne. Clusius kutatásait támogatta. BENDEFY LÁSZLÓ (1904—1977) Mérnök, geológus, geodéta, a földtudományok doktora. A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztálya Ásvány-Őslény gyűjteményének alapítója. Élete során 687 írása jelent meg, mely rendkívüli tehetségét igazolja. Emlékét szülővárosában, Vasváron emléktábla őrzi. BEYTHE ISTVÁN (1532—1612) Botanikus, prédikátor és egyházi író, Batthyány udvari lelkésze. Itt kerül kapcsolatba Clusiussal, akinek segít összeállítani a magyar növénynevek szótárát, a „Stirpium nomenclator pannonicus"-t. Ez tekinthető az első magyar flóraműnek. BORBÁS VINCE (1844—1905) A XIX. század legnagyobb magyar botanikusa, egyetemi tanár, aki 1880—82 között beutazta Vas megyét, felkutatva annak flóráját, melyet 1887-ben „Vasvármegye növényföldrajza és flórája" címmel adott közre. Ma is ez Vas megye egyik alapvető flóraműve. CAROLUS CLUSIUS (1526—1609) Orvos, botanikus, 1673—88 között a bécsi császári kertek prefektusa. Batthyány Boldizsár segítségét élvezve kutatta a vidéket, melynek eredményeit a „Rariorum aliquot Stirpium per Pannoniam, Austriam . .." című munkájában foglalta össze. Botanikai kutatásaival korát évszázadokkal megelőzte. CHERNÉL ISTVÁN (1865—1922) A századforduló nagy magyar madarásza, aki Kőszegen élt és dolgozott. Gyermekkorától vezetett naplója a madártan, Kőszeg város és Vas megye kultúrtörténetének nélkülözhetetlen forrása. A Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának alapítója. Életében mintegy 250 különböző írása jelent meg. Emlékét a kőszegi Chernel-kert, az agárdi Madárvárta és emléktáblák őrzik. CHERNÉL KÁLMÁN (1822—1891) Chernél István édesapja, akit elsősorban történészként ismerünk, de a természettudományokat is művelte. Madártani, vadászati és kertészeti írásai is megjelentek. Őt tekintjük az öreg fák első vasi apostolának, ő fedezte fel a tudomány számára Herman Ottót. CSABA JÓZSEF (1903—1983) Hivatalnok volt, akit környezetéből sok minden érdekelt és foglalkoztatott. Kiváló néprajzos, nyelvész, tudománytörténész, bibliográfus és nem utolsósorban madarász volt. Élete során 203 írása jelent meg a fenti témákban. 17