Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Zielbauer György: Zsiga Tibor: Szovjet katonai emlékművek és sírok Vas megyében

ZSIGA TIBOR: SZOVJET KATONAI EMLÉKMŰVEK ÉS SÍROK VAS MEGYÉBEN (SZOMBATHELY 1987.) Negyedszázadnál több idő telt el azóta, hogy a hazánk felszabadítását bemutató harcok első nagyoibfb terjedelmű könyve megjeleni; a Szikire kiadásában. A hadtörténészek és történészek a források és dokumentumok széles körének falhasználásávail egyre jobban a valóságos történéseknek megfelelően dolgozták fel és imtuitaititák be a hazánk felszabadításáért folyó gigászi, újabb adatok szerint 203 napos küzdelmet. A támadó harcok természetüknél fogva mindig több-kevesebb emberi életet követeltek. A felszabadító harcok történetét bemutató munkák eddig csak azt fogalmazták meg, hogy 1944 szeptember utolsó harmadától 1945. április 11—13-ig folyó harcokban „több mint 140 000 szovjet katona áldozta életét a magyar nép szabadságáért, és alussza örök álmát magyar földön". Eddig kevés kísérlet történt annak feldolgozására, hogy a felszabadító harcok során egy-egy térségben, vagy megyében hányan vesztették életüket, holott ezek az adatok, a harcok és csaták nagyságának érzékeltetésére is szolgálhatnak. A felszabadító harcok során életüket áldozó szovjet emberek iránti tiszteleten és megemlékezésen kívül a Zsiga Tibor által szerkesztett munka imás irányú kutatáshoz is forrásként számításba vehető. A magyar és orosz nyelven megjelent dokumentumkötet a imunka céljáról szóló néhány soros „Előszó" után vázlatosan bemutatja „Vas megye felszabadítása" rövid történetét. A szovjet hadseregek támadási irányait bemutató alapos és precíz térképvázlat a jobb megértést szolgálja. Egy csekély vonatkozásiban ez a rész pontosításra szorul, .mivel a „birodalmi védőállás" nagyoibfb reszfoen húzódott magyar területen, mint az a térkópzvázlaton feltüntetést nyert. Legjobb ismereteink szerint Vaskeresztes—Felsőcsatár—Narda—Bucsu—Bozsok—Cák—Kőszeg — és az osztrák .területen fekvő Kloster Marienberg keleti vonalában húzódott e védőállás. A „Védőállás" vonalától nyugatra, — tehát a védőállásban — feküdt Kőszeg, Cák, Velem, Kőszegszerdahely, Bozsok, illetve akkoriban még önálló kisközség Kisnarda is. „Az adatok feltárása és feldolgozása" c. rész jól szolgálja a névjegyzékben való eligazodást. A részletes adatok szerint Vas megyében 1393 szovjet katona vesztette életét a felszabadító harcok során 1945. március 26-á kezdettől április végéig terjedő időszakig. A katonai sírok és emlékművek elhelyezését dokumentáló térképvázlat az előzőekben már említett következtetések (a harcok súlyossága az elesettek száma közötti összefüggés) megállapítását is lehetővé teszik. így súlyosabb harcok lehettek az alábbi körzetekben az elesettek száma szerint: 1. Celldömölk térsége 2. Bük térsége 3. Szombathely térsége 4. Jánosháza és Hosszúpereszteg térsége 5. Körmend térsége 6. Kőszeg térsége 7. Szentgotthárd térsége 116 és 115 ismeretlen nevű halott, 50 és 37 ismeretlen nevű halott, 189 és 39 ismeretlen nevű halott, 16 és 65 ismeretlen nevű halott, 121 és 34 ismeretlen nevű halott, 130 és 22 ismeretlen nevű halott, 100 és 299 ismeretlen nevű katona. 83