Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Krónika

eseménysorozat minden esetben bővelkedett vidám, hangulatos programokkal, amikor az adott tájegységre, városra és környékére jellemző ízek, zamatok, speciális étellék, tájjelegű italok kóstolásaira is lehetősége volt a szombathelyi közönségnek. A bemutatkozást Szentgotthárd indította januárban, majd márciusban Celldömölk, júniusban Sárvár, októberben Vasvár, novemberiben Kőszeg folytatta a sort, és a Rába-parti város, Körmend zárta. Az egyedülálló honismereti eseménysorozat — melyen több ezren vettek részt — hatásában, eredményében is jelentós volt. < 1987. nov. 24-én Budapesten, a Vasiak Budapesti Baráti Körének,, valamint az MSZ'MP csepregi és büki nagyközségi tanácsainak szervezésében a Metro Klubban került sor a „két szomszédvár" Bük és Csepreg bemutatkozására. A programot Sütő Kálmán országgyűlési képviselő, a Vasiak Baráti Körének elnöke nyitotta meg, maijd Mayer Bertalan országgyűlési képviselő mutatta be Csepreget, Büköt és környékét. Előadásából a két település és a tájegység történelmi, néprajzi, helyismereti, gazdasági- és kultúrtörténeti képe rajzolódott ki. A találkozót műsor tette tartalmasabbá, ólmónyszerűbbé, melynek keretében Ká'ldii János versei, büki íregölők, a Kancsó^házaspár zeneszámai, szavalatok, énekek hangzottak el, videofilmek mutatták be a csepregi szüretet és a büki gyógyfürdőt. Termékbemutatót és művészeti kiállítást tekinthetett meg a szépszámú közönség. Vasi örökségünk címmel új kezdeményezése volt a iSavaria Múzeumnak ós az MMIK-nak, amikor 1987. januárjától a Vasi Múzeumfaluban múzeumi vasárnapok keretében jeles napokihoz kötődő néphagyományok bemutatását, felelevenítését, kismesterségek tanulására is lehetőséget adó bemutatók programsorozatát indította el. Nagy érdeklődés, többszáz fős közönség figyelme és aktív részvétele kísérte a rönkhúzás, a húsvétölás, a lakodalmas, a pünkösdölés, a Mihály napi vásár és a betlehemezés köré kialakult hagyományok bemutatását, melyet a megyei művészeti együttesek mutattak be. Közreműködtek a viszáki fiatalok (irönkhúzás), az ölbői Pávakör, a sárvári Regős együttes és Tánckar (lakodalmas) az Ungaresca táncegyüttes (pünkösdölő), népi iparművészek a megyéből (Mihály napi vásár) és iskolai gyermekegyüttesek, (betlehemezés). A rendező intézmények pályázatot is hirdettek úttörőközösségek, ifjúsági honismereti szakkörök, ifjúsági klubok, KISZ-szervezetek részére pünkösdi néphagyományok és karácsonyi néphagyományok gyűjtésére és bemutatására. A pályázók két feladatot vállalhattak: 1. Gyűjtés — idősebbek elbeszélése alapján. 2. A felkutatott szokásokat a közösség megtanulja és a zsűri előtt bemutatja. Az 1987. november 30-áig beküldött pünkösdi néphagyományok gyűjtésére vállalkozók díjazottgai a következők voltak: a csepregi Általános Iskola Honismereti Köre Kiskirályné-járás és Törökbasa-járás című helyi szokás, vezetőtanár Wellner Lőrinc, a soirfkifaludi Nefelejcs Dalkör Kiskirálynójárás című helyi szokás, vezető Pintérné Lázár Melinda Itanár, a csepregi Általános Iskola II. osztályosai Kiskirálynéjárás címmel, 'vezetőtanár Horváth Lászlóné, a rumi Általános Iskola Vadvirág raja Pünkösdi .címmel vezetőtanár Németh Jánosné, a büki Aphrodite klub Kiskirályné-járás és Török basa járás címmel, vezetőjük Kovács Gábor és Bedőcs Zoltán. A pünkösd ülőnek díjazott egyéni pályázója a gencsapáti Németh Lászlóné volt. A karácsonyi népszokásokat feldolgozó írásos pályamunkák közül díjazásban részesült: felnőtt kategóriában Hajós Attiláné Kőszeghegyaljáról, ifjúsági 90