Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Katona Attila: Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története

dafcat építettek. Tervezésüket és a műszaki feladatok előkészítését az 1750-től a vármegye alkalmazásában álló mérnökök és földmérők végezték. A levéltári forrásokból is kitűnik, hogy a vármegye szűkös anyagi helyzete, a feudális jogviszony miatt a közúthálózat látványos fejlődése, átalakulása elmaradt. A XIX. század második felében a vasútvoínailak kiépítése a megyében átértékelte a közutak addigi funkcióját, a tömeges áruszállításban az utóbbiak nem lehettek konikurrensek. A kiegyezést követően a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium fokozatosan kiépítette a vármegyékben az Államépítészeti Hivatalt — Szombathelyen 1881-ben alakult meg — amelynek feladatát képezte az utak tervezése, építése és fenntartásia. 1890-től már törvény szabályozta az útépítést és útfenntartást, azokat kategóriákba sorolva. Négy évvel később az első forgalomszámlálást követően pedig kialakították az új országos úthálózatot. Megyénk területén három fontos állami út vezetett át. A első világháborút követően a motorizácó elterjedésével nálunk is tovább folyt a hidak építése, és az úthálózat korszerűsítése. Ekkor építették meg a 8. számú főközlekedési út Veszprém — országhatár közötti szakaszát (1936—37). A szerző helyesen állapítja meg, hogy a korszak jelentős eredményeket tud felmutatni a hálózat fejlesztése és átalakítása terén. A mű utolsó harmada az 1945—82 közötti feladatokat, eredményeket változásokat tárgyalja. A felszabadulás után az elsőrendű feladatok közé tartozott az úthálózat helyreállítása, a lerombolt hidak újjáépítése. A kiadvány utolsó fejezetei az 1967J

ben létrehozott Szombathelyi Közúti Igazgatóság életét és az elkövetkezendő időszak főbb feladatait tárgyalja. Ezek közül kiemelkedik az E—65-ös főútvonal építése, bővítése, rnely a Borostyánkő út imodern utódjaként a lengyel partvidéket a Peloponnészosz félszigettel köti össze. A képekkel, térképpel, táblázattal kiegészített rövid közúttörténet megírásában a szerzőn kívül Cserményi Vajk régész, Biró István és a szerkesztőlektori feladatokat is ellátó Molnár László mérnök vett reszt. Az írás eredményét úttörő jellege melllett inspiráló, gondolatébresztő hatásában látom. Több olyan kérdést, problémát is felvet, mely további kutatásra ösztönöz. így a vasútépítések és a közútépítkezések egymásra hatása, a dualizmus korától .meginduló építkezések gazdasági hatásai (Pl.: kavics-, bazaltbányászat) és azok foglalkoztatáspoilitikai jelentősége. A motorizáció megjelenése a megyében, s ennek következiményei. A közútépítés szervezeti kérdései; az országos, megyei, helyi érdekek megjelenése, érdekellentétek, konfliktusok megoldása. A feltétlenül hiánypótló munka tartalmaz néhány apró, történelmi szempontból felületes megállapítást (pl. a reformkor kezdete, illetve a szentgotthárdi csata megítélése). Nem imindig tartóim szerencsésnek a fejezetek logikai felépítését és tagolását. Hiányzik a levéltári források lelőhelyének korrekt megjelölése. A kiadvány „mecénása" szerepét a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Szombathely Közúti Igazgatóság vállalta el, ezzel tisztelegve a szerző emléke előtt. \ KATONA ATTILA 85