Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Czeiner Gábor: Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténeite. Körmendi füzetek 1986

KÖNYVESPOLC KOPPÁNY TIBOR: KÖRMEND VÁROSÁNAK ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE KÖRMENDI FÜZETEK 1986 1986 végén kaptam — mint építésztervező — azt a feladatot Körmend Város Tanácsától, hogy készítsem el a belváros, a város központjának (részletes rendezési tervét. Egy ilyen feladat, mint ez gondolható ás, alapos feltáró, adatbeszerző, a város és környékére, vonzáskörzetére vonatkozó alapos munkát kíván. Munkám végzéséhez segítségként megbízóm rendelkezésemre bocsájtotta a címben szereplő kiadványt. A szerző bevezetőjében kitér munkája céljára A települést földrajzi adottságaiból elindulva, a történeti adatok által megvilágított társadalmi és gazdasági tényezőkön, a kultúra és a művészet hatásain keresztül a benne folyó emberi élet kereteiként vizsgálja. Azt kutatja hogy az egymást követő korokban hogyan formálódott és milyen lehetőségeket nyújtott az ott élők számára. ... A városépítésitörténet tehát nem várostörténet hanem sajátos szempontjai alapján sokszor kevesebb, sokszor több annál. Nem is településtörténet, de építészettörténet sem, mert nemcsak egy város alakulását, kiterjedését, szerkezetét, formáját épületeit és mindezek időben történő változását nézi, hanem a történelmi, gazdasági és társadalmi, művészettörténeti háttér felhasználásával mindezek építészettörténeti vetületét vizsgálja egy egész település keretében." Egy település történetének, múltjának megismeréséhez véleményem szerint ez a legeredményesebb módszer, hiszen nem kiragadott témakört vezet végig, mely önmagában nagyon tiszteletreméltó tevékenység lehet, de általános, globális, az egészre kiterjedő, a dolgokat párhuzamosan ismertető és elemző eljárásnak Koppány Tibor módszerét tartom. Eredményessége olvasója számára is kétségtelen, sokkal előnyösebb mint a pusztán történelmi, vagy építészeti áttekintés, hiszen ha az ember a történelmet tárgyi valóságokhoz kapcsolódóan kapja, úgy az ismeretanyag lényegesen plasztikusabban, konkrétabban jelenik meg s ezen keresztül maradandóbb a tudatban. Az 1. fejezet visszanyúl addig ameddig a rendelkezésire álló adatok engedik, kiemelve a telpülés szerepét meghatározó Rába folyó átkelési lehetőségének jelentőségét, mely a rómaiak korában kap főszerepet, a Borostyánkő-út részeként. Részletesen ismerteti a földrajzi adottságokat, melytől elválaszthatatlan — hiszen ez természetes — az úthálózat kialakulása. Ezt követően igyekszik rekonstruálni Körmend Árpád-kori arculatát, ami tárgyi emlékek híján, csak Levéltári adatokra tud hagyatkozni. Mint látjuk a város életében jelentős szerepet játszottak a IV. Béla által betelepített vendégnépok i(hos,pesek) a XIII. 79