Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Batthyány József kámoni vizitációja Szombathelyen 2. rész

A vargák minden újhold-vasárnapon és halottak napján fáklyákkal vannak jelen a misén és minden újhold-vasárnapon az olvasott mise után 4 forintot ajándékoznalk. Halottak napján semmivel nem tartoznak. A molnárok Szent György napján énekes misén vesznek részt és ezért 1 forintot adnak. A szűcsök Szent János apostol és evangélista ünnepén az énekes mise után egy forintot adnak át. N. B. A szíjártók céhe a Domonkos atyák templomaiban vesz részt a másén és sohasem a plébániatemplomban. A szűcsök társulata Szent Tamás apostol napján hallgat misét és 75 dénárt ad. A gombkötők Szent Márton ünnepén a Domonkosok templomában, de a plébános általi olvasott misén vannak jelen és egy Máriást adnak. Az asztalosok minden kántorböjti csütörtökön hallgatnak olvasott misét és esetenkint egy Máriást ajándékoznak. A szűrcsapók a fcántorböjtök hétfőjén jelennek meg a misén és 50 dénárt adnak. A kőműveseik Vízkereszt ünnepén és .Szent Rókus napján énekes misén vesznek részt és e két mise után 2 forintot adnak. Az ácsok advent első vasárnapja után az első hajnali misén jelennek meg és 50 dénárt nyújtanak át. Másodszor: A plébániai erdők között az egyiket, amelynek Luther erdeje a neve, eladták. A plébános a város által közölte, hogy nem ismeretes előtte, mikor és milyen címen foglalták azt le. Bizonyos, hogy plébániai erdő volt, ez kifejezetten igazoliható Nagy győri kanonok vázitáoiójában, ahol ezt a szöveget találjuk: ,,A szántóföldekről stb. Ezekből az erdőikből kettőt, főleg a belső és külső Császtóo és Luther erdejét a jelenlegi plébános nagyon megritkította, a fákiat talán a plébániaház építéséhez használta fel, aztán szokásos módon és tüzelőfának nemcsak a plébánia házában, hanem másra is, így a rokonságnak, a prépostsági házakhoz és nem törődött a mezőváros bíráinak és utódainak vélemiényóveil. Ezt a túlkapást és jelentős kárt a bíró urak nem egyszer szóvá tették, panasz és megrovás módján felfedték, mégis az erdőknek hasonló pusztítása nem szűnt meg, ahogy most, e kánoni vizitáció alkalmával egyetértőleg és fájdalommal a túlkapásokból eredő hiányosságokat előadták. Szóról szóra ez az értelme a megelőző Nagy-féle Vizitáció leírásának, amely a jelenlegi plébánost jogainak védelmében és visszaszerzésében segíti. Ilyen módon hivatalosan megtudhatja, hogy kii volt akkor a plébános. Ez Kazó István volt, a vasvári káptalan prépostja, kapornak! apát és soproni javadalmas. Szombathelyi származású, magyar nemzetiségű, mintegy 42 éves, aki Grazban szerzett teológiai doktorátust. A humán tárgyakat a győri papnevelő intézetben, a bölcseletét a bécsi Pázmány-fcaMgiuímban, a teológiát pedig Grazban tanulta. Tormásy Péter vasvári prépost javaslatára Kollonics Lipót bíboros, győri püspök 1685. év Szent Katalin napján helyezte a plébániára. Az bizonytalan, hogy volt-e ünnepélyes beiktatás. A Nagy-féle vizitáció idején, 1697-ben 'Ugyanis a plébános távol volt. Családtagjai nem éltek a plébánián, nővére és sógora imás házból jártak ide szolgálatára, Kérdés, hogy valójában mikor volt birtokában ez az erdő, ki volt akkor a város bírája és ki volt az említett plébános közvetlen utóda. Az is felmerülhet, hogy az erdő békés birtoklásában volt-e és a plébánia további utódlása esetén folyamatos volt-e a birtoklás. 71