Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)
1. szám - Kuntár Lajos: Felnőtté vált.. Negyedszázada szolgálja irodalmunkat az „Életünk"
gye irodalmának múltja és jelene" alcímet viselő mű ugyanis a TIT Vas megyei Szervezete Irodalmi Szakosztálya" kiadványaként hagyja el a nyom dát. A Vasi élet és irodalom nyomdaköltsége teljes egészében elviszi az írók forgótőkéjét, a további művek megjelentetésének alapját. Az irodalmi életnek az ötvenes évek közepére megindult pezsgése alábbhagy, az írásművek megjelentetési lehetősége a nyugati tájon majdnem teljesen a napilapokra korlátozódik. Űjra lángol a parázs Az írószövetséget 19594>en újjáailakátjiák. Vidéki csoportjai is létesülnek. Szombathely kimarad. Az irodalmi élet parazsa ennek ellenére nem alszik ki, csak szunnyad. Az illetékesek nem akarják a kialvását, a hatvanas évek elejétől keresik hat egy nyugat-dunántúli folyóirat megindításainak lehetőségélt. Az írószövetség közvetlen segítségével 1962-ben jön létre az a megállapodás, melymelk értelmében Győr-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyék megteremtük egy folyamatosan megjelenő antológia anyagi feltételét. A szervezői és az irányító feladatot a szerkesztői tapasztalattal és szükséges tudással rendelkező Palkó István vállalja. Munkáját — az illetékes megyék (meglbázásai alapján — a következők segítik: Bánhidi Tibor, Éri István, Farkas Imre, Horváth János, Horváth László, Káldi János, Koncz István, Kuntár Lajos, Lázár Tibor, Vágvölgyi László, Z. Szabó László. A megjelenési lehetőség nyomban pezsgésbe hozza Nyugat-Dunántúlon az irodalmi életet. A parázsló szikra magasra veti lángját. A lázasan megindult munka során mindegyik megyében bő anyagból válogathatnak a szerkesztők. Rövid Idő álatlt össze is áll az első kötet anyaga. A közös (vállalkozás terméke Szombathelyen jelenik meg. „Az antológia-sorozat Életünk címet kapta. Szeretnénk, ha igényes címének valóban meg ás felelhetne. Egyrészt végezhetné népünk tudatformálását a maga módján és sajátos művészi eszközeivel, másrészt tükrözhetné a megyéink területén folyó, írói, művészi alkotómunkát, s ezzel egyúttal ennek folyamatos fejlődését is segítené... Tervünk szerint sorozatunk komplex: főleg irodalmi, művészeti, irodalom- és művészettudományi és kritikai jellegű, ezek keretarányainak szigorúbb megkötése nélkül. De természetesen helyet kaphatnak, benne kulturális életünk más közérdekű kérdéseivel, különösképpen a népművelés helyzetével és problematikájával foglalkozó elemző írások is." — írja Palkó István a „Lectori Salutem" kezdetű előszavában. A Barabás László tervezte, és a reménység színében kinyomott .borítóval 1963-ban útjára Indított „Életünk" 10 ív terjedelemben azonnal 33 író és 6 képzőművész alkotását adja az olvasók kezébe. A lírát és szépprózát tanulmányok és közlemények olyan válogatásban egészítik ki. melyek akár a múltat, akár a mát tükröztetik, a jövőt próbálják szolgálni, hogy általa — mint Palkó István írja — olyan szemléletű emberekké váljunk, „hogy a kultúra élet-elemünk legyen, mindennapi táplálékunk, mint a mindennapi kenyér". Az „Életünk" első kötete megfelel a várakozásnak. Fogadtatása nemcsak a kiadó megyékben, hanem országosan is kedvező. (A fiatalabb olvasók tájékoztatására szükséges elmondani, hogy a jogszabályok megyei kiadványok esetében, azonos névvel és folyamatos számozással évenként csak három megjelenést engedélyeztek. Komoly megszigorító intézkedésnek számított, hogy 6 /