Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Pungor Zoltán: Magyar Társaság a Szombathelyi Lyoeumban (1823—1836)

as betiltások után 1840-dg működött a Kölcsönösség (Vzájotmnost) nevű titkos diáktársaság, élén Alexander Boleslavin Vrchovsky jogásszal, a szlovák integrálódást hirdette. Az Egység (Jednota) nevű diákszervezet 1845—48 között fogta egységbe az evangélikus iskolák diákszervezeteit. Ezekbe a szervezetekbe tömörült diákság Ifjú Szlovákia névre is hallgatott. A pesti szlovák diákok is hasonló szellemben működtek. ,(6) E néhány példa talán érzékelteti e diáktársaságok szerepét és fontosságait a nyelvi mozgalmakban. Magyar Társaság a Szombathelyi Lyceumban Szombathely fejlődésében döntően kiemelkedő dátum 1777. Mária Terézia 1777. február 17-én kelt királyi rendeletével felállította a szombathelyi egyházmegyét. Az első püspök, Szily János püspöki palotát, szemináriumot, székesegyházat építtetett. A püspökség létrejötte lendületet adott Szombathely fejlődésének. 1793-ban a június 3-i vármegyei közgyűlésen olyan határozat született, hogy közadakozásiból akadémiát hoznak létre Szombathelyen. Még ebben az évben meg is indult az oktatás a Szombathelyi Királyi Lyceumban. Az első igazgató Zárka Károly, a felvilágosult gondolkodás képviselője volt. A magyar nyelv fejlődését elősegítő társaság a Szombathelyi Kir. Lyceumban 1823. január 16-án alakult meg. Tagjai a II. -éves bölcselkedők köréből kerültek ki. Alakulásuk célját így fogalmazták meg: „Elérvén a bölcselkedésnek utolsó évi folyását, minekutána így életünk leginkább virágzó részét a Tudományok haszonnal gyönyörködtető lakhelyén tölténk, hálaadó szemmel tekéntünk még egyszer Anyai Nyelvünkre, s látván erre, ámbátor annyi századok óta a tökéletlenség hamvaiban sínylődött is, már már sok igaz vérű és érdemes Hazafiaknak fáradhatatlan munkájuk által napfényt derülni: Mi is ezen Hazájokat kedvelő férfiak nyomdokait követni kívánván, a bonni nyelvünkhöz való szeretettel ösztönözvén, hogy a Haza oltárán mi is csekély gyenge elménktől kitelhető zsengét letehessük Nagy Tiszteletű és Tudós Biifcmitz Lajos Űirnaik, A Szombathelyi Királyi Lyceumban Matesis és Magyar Nyelv Tanítójának, a szép Mesterségek és Bölcselkedés Doktorának bölcs javallatából 1823. (Esztendőiben Társaságba összesereglettünk. Indító okunk ezen társaságra Hazánk buzgó szeretete, tárgyunk honni nyelvünk, foglalatosságunk ennek helyes leírása, és általa gondolatainknak módos, de egyenes kifejezése, czélunlk a Nyelvben való tökéletesedés. (7)" A társaságot a következő másodéves hallgatók alapították: Brenner József, Darvairich András, Dongó Károly, Eörsy Ignácz, Feldhoffer Antal, Gergácz György, Hoffner József, Inány György, Keőszeghy Antal, Király Boldizsár, Mersith Lajos, Gmisdhl Mátyás, Orsomies József, Schauer Ferencz, Szalay Sándor, Szenezy Imre, Takács Sebestyén, Tóth Antal. A 18 tag az év végére 35 főre gyarapodott, 7. II. évf., 10 I. évf. hallgatóval. Az első időben írásban kellett kérni a tagoknak a felvételt. A tagsági díj évi 20 krajcár, azaz 1 Máriás volt. (8) Törvényeiket 9 pontban foglalták össze: 1. Rögzíti, hogy a társasági munkák elintézésére tisztekét választanak. „Elölülőt, Titoknokot, Jegyzőt, és Kincstartót, kiknek rnűkédését az alább következő törvények meghatározzák". 39